Közismert axióma, hogy a történelem nem ismeri a „mi lett volna, ha…” kérdését; az irodalom annál inkább, hiszen a „ha” szó éppen a szépirodalom lényegére, a fikcióra utal. A másik forradalom című novellaantológia tizenhat szerzőjének munkái az ’56-os forradalom egy-egy kitalált vagy a valósággal nem épp szoros összefüggésben álló, alternatívnak nevezhető epizódját adják elő. Berg Judit Visszaszámlálás című elbeszélésének házaspárja 1956 októberében, egy születésnapi összejövetelen szembesül azzal, hogy kiszámíthatóan közeleg a nagy fordulatot hozó nap. A társaság egy látnoki képességekkel megáldott tagja egy-egy cédulára fölírja, kinek hány napja van hátra. A házaspár fecnijére a 4-es szám kerül. Amikor az asszonynak másnap véletlenül a kezébe kerül a cédula, elhűlve látja, azon a 3-as szám szerepel. Horváth Viktor Forradalmi naptár című elbeszélése Mindszenty József hercegprímás néhány, ’56 októberi napját követi nyomon, attól kezdve, hogy Pálinkás-Pallavicini Antal őrnagy kiszabadítja felsőpetényi házi őrizetéből, egészen addig, míg az érsek bemenekül az USA budapesti nagykövetségének épületébe. Természetesen e néhány sorsfordító nap krónikája jó részben fiktív eseményrekonstrukció. Dragomán György fantasztikus-szimbolikus rövidprózája, a Foxtrott a Brassó körüli hegyekben bujkáló fegyveres ellenállók rádióiról szól, ugyanis Sepsi Péter szabadcsapata kirabolta a rádiógyár teherautóját, azt hívén, hogy az sört szállít Románia felszabadulásának rádiógyári ünnepségére, 1956. augusztus 23-ára. Cserna-Szabó András Komcsivadászok című, dialógusokra épülő elbeszélése Kádár János szülővárosába, Fiumébe kalauzol el, ahol a két főszereplő Csermanek János után érdeklődik… Márton László Billegő országa arról az 1956 őszén bekövetkezett különös természeti jelenségről számol be, amelynek következtében Magyarország területe néhány fokos szögben megbillent, és egyik oldala mintegy 20 centiméterrel magasabbra került. Ezt a jelenséget az akkori sajtó úgy értékelte, mint „Magyarország felemelkedését”. Babiczky Tibor A köztársaság utolsó napjai című novellája a nyugati határon való átszökés drámai pillanatait rögzíti. Bereményi Géza egy középiskolás fiú szemszögéből ábrázolja az október 25-i, Kossuth téri vérengzést. Vámos Miklós Dad og ok című alternatív befejezésű novellája az író személyes emlékén alapul. Édesapjával kenyérért állnak sorban az üzlet előtt, amikor az utcában megjelenik egy szovjet páncélautó. Az emberek azonnal szertefutnak, az író apja viszont kiáll az úttestre, éppen a harcjármű elé, feltartóztatva azt. A rémült kisfiú egy kapu alól lesi a fejleményeket, és már szinte látja, hogy az édesapját szitává lövik. Ám a páncélautóból kikászálódik egy tatár kinézetű katona, és cigarettával kínálja a férfit… E derűs befejezés után Vámos Miklós megírja a történet fiktív befejezését, azt a változatot, hogy a szovjetek megölik az édesapját. A kötet utószavában Rainer M. János megismerteti az olvasókat az ún. kontrafaktuális (tényellenes) történetírással, magyarázatául annak, hogy a rövid ideig tartó, és szinte csírájában elfojtott forradalom számos kérdést nyitva hagyott, ezzel nagy teret hagyva a „mi lett volna, ha”-féle találgatásoknak és az írói fantáziának. A másik forradalom igényes kisprózai összeállítás, amely az olvasó képzeletét is megmozgatja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"