Két verses kötettel jelentkezett eddig a meseíróként is ismert Csikai Gábor. Míg Már majdnem ott címmel, 2003-ban megjelent kötetében (az Új Könyvek nem ismertette) még egyéni hangját, sajátos kifejezésformáját kereste, saját későbbi bevallása szerint is meglehetősen egysíkú képet mutatva magáról, addig a Két jégkorszak között (201521166) versei többet föltártak színes egyéniségéből. Ezúttal azon avantgárd költeményeit jelentette meg, melyek eredetileg 1997 és 2003 között születtek, s melyek azért nem kerültek be a két korábbi kötetbe, mert nem érezte azokat egyik koncepciójába illőnek sem. Ironikus, parodisztikus, és néha brutálisan vulgáris, néha szinte az érthetetlenségig kaotikus versekről van szó. A három bevezetésként elhelyezett alkotás (Jóslat 1998-ra; Életmaraton; Bevezetés luxusgondolatok) a Két jégkorszak között verseivel egyidős avantgárd kísérlet. Ezeket követi a Shakespeare-füzet és az Új művészet című, az 1999 és 2000 közötti időszakot lefedő ciklus, a szerző művészeti filozófiájának "csúcsra járatása". E szerint a költészet feladata a köznapi beépítése a lírába, és a líra lebontása, s ezen versekkel azt keresi, meddig csupaszítható és vulgarizálható a költői nyelv (mind Csikai Gábor verseiből kiderül: bármeddig). Az irónia és a paródia hatja át az Ezredforduló című szonettkoszorút. A szerző ezt a szigorúan kötött versformát figurázza ki, s használja arra, hogy rámutasson az ezredforduló világának totális káoszára, de ugyanez a széteső hangulat jellemzi a szintén ironikus hangú Blues ciklus verseit is. A címadó és egyben záró ciklus, A líra lemészárlása a 2001. szeptember 11-i merényletet követően készült. A szerző a merényletnek kíván mintegy emlékművet állítani (nem véletlen, hogy a címadó képvers a két még álló tornyot formázza), ám valójában a ciklus verseiben, ezen konkrét eseményen keresztül azt vizsgálja, hogy egy ilyen katasztrófa után van-e még helye a lírának. A kötetet a szerző magyarázó jellegű utószava zárja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"