A gestalt-terápia Hitlernek köszönheti megszületését, írja Fritz Perls valahol. Ugyanis, ha nem kell megszöknie Berlinbõl a nácik elõl, még ma is pszichoanalitikus lenne. Így viszont, messze kerülve Európától, képes volt elszakadni a freudi tanoktól, és Dél-Afrikában kikísérletezni egy új, aktív terápiás módszert. Fixa ideám, hogy a zsidó humán értelmiségiek emigrációs dátuma párhuzamos az okosságukkal – márpedig Perls az elsők között, 1933-ban mentette ki magát a nácik uralma alól. Az alaklélektan a 20. század elején jött létre, főként a látási érzékelést kutatva. Fontos felfedezése, hogy az észlelést számtalan torzítás, illúzió befolyásolhatja. Felismeréseibõl, továbbá a holizmus filozófiájából és a fenomenológiából Perls egy gyökeresen új terápiás rendszert rakott össze, az addig egyeduralkodó pszichoanalitikus terápia alternatívájaként. Ezzel iskolát alapított, és miután áttelepült az USA-ba, a gestalt-terápia úttörő módszerei hatalmas érdeklődést keltettek. Ma az elveit nemcsak az egyéni és főként a csoportterápiás munkában, hanem a személyzeti tanácsadásban és a szervezetfejlesztésben is sikeresen alkalmazzák. Ezt a fejlődési ívet, az 1950-es évektõl a mai gyakorlatig kívánja érzékeltetni ez a kötet. F. Perlstől két forrást közöl; az egyik olvasmány, a másik egy terápiás interjút bemutató videofelvétel. Kontrasztként két kortárs írást csatoltunk, a gestalt-terápia modern felfogását bemutatva.