Az erdélyi író szatirikus, humoros karcolatainak kötetét tematikus szerkezet határozza meg. Az emberi élet különféle helyzeteit, tárgyait, abszurd helyzeteit jeleníti meg az író „a lét barlangfalára karcolt jelekkel”. Az első fejezet (Csak irodalom és más semmi) görbe tükörben mutatja meg a magyar irodalom jelentős és érdekes alakjait, Krúdy Gyulát, Rejtő Jenőt, Karinthy Frigyest, olyan jeles alkotókat, akik egyben izgalmas személyiségek voltak. A második rész (Szószátyár tárgyak) darabjaiban a használati tárgyak monológjai olvashatók: a mikrofon a szerelő asztalon történt megszületésére emlékezik, majd fölidézi múltja érdekes pillanatait, amikor híreket vagy szerelmes üzeneteket közvetített. De megszólal a bánatos okostelefon, a lehallgató készülék, azaz „poloska”, a parlamenti bársonyszék, sőt a lestrapált vibrátor is. Szatirikus, humoros emlékek gyűjteménye a harmadik fejezet (Megbabrált emlékek), amelyben szó esik a manapság divatozó családfa-kutatásról, utcai rablásról vagy Nusi néni papagájáról. Szakács István Péter írásaiban minden köznapi helyzet abszurdba fordul; például a rablótámadás áldozatának kell kimagyaráznia magát a rendőrök előtt. A szatirikus monológok gyűjteménye (Gyanús monológok) nagyon emlékeztet Örkény István egyperces novelláira; az író görbe tükröt tart a választási kampányok, a tanár-diák viszony vagy a fogorvosi székben ülő páciens elé. De megszólal a fecsegő hóhér, a túlvilágra eljutó nagydumás angyal meg a fotelben lustálkodó macska. Az utolsó fejezet (Mindennapi abszurdunkat add meg nekünk ma) írásai ugyancsak Örkény szellemét sugározzák. Szó esik ezekben az álmodozó kisemberről, a családi csetepatékról, az emlékek zálogházáról, és arról, hogy a román állattenyésztők szerint a mangalica nem magyar sertésfajta, hanem dákó-román eredetű… Szakács István Péter rövid abszurdjaiban, szatíráiban – a műfajok természete szerint – nincs pontosan kijelölt határ valóság és képzelet között. Az író szerint a való életben sincs ilyen biztos választóvonal, hiszen „katyvasz az egész világ”. Írásaiban a drámai helyzetek is fonákjukra fordulnak, a nehéz szituációk is humoros ellenfénybe kerülnek, hiszen az ember csak a humor segítségével képes túlélni az életet. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"