Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
Teljes leírás
A székely nemzet hun eredetét és ősi nemzetségi szerkezetét tárgyalja az az állítólag 1533-ban keletkezett, vitatott hitelességű - valószínűleg 1795-ben Sándor Zsigmond által hamisított - Csíki székely krónika, amelyben központi szerep jut Zandirhám személyének. A mű szerint Attila halála után a hunok egy része a mai Székelyföldön telepedett le. Legfőbb vezetőjük az ún. főrabonbán volt, aki a legfőbb papi és főbírói hatalmat is viselte (a tisztség azonban valószínűleg nem is létezett, azt Sándor Zsigmond alkothatta meg). A főrabonbán a Székelyudvarhely melletti Budvában székelt: itt hirdette ki a vallási és világi törvényeket a nemzeti áldozópohár használatával, itt adta ki parancsait, itt szabta ki a büntetéseket, és itt gyakorolta fölségi jogait a nemzet közgyűlésében. Árpád idejében a tisztséget a mű szerint Zandirhám töltötte be. Az ő idejében a hunok, Árpád vezér vezetése alatt, másodszor is bejöttek a Kárpát-medencébe. Zandirhám követeket küldött a hunok elé, majd fogadta őket, és hat kőre metszett törvényt olvastatott fel Budavárában a nemzet előtt, a nemzeti áldozat szertartásaival. A vérszerződéssel szentesített törvényeket Árpád átvette, elfogadta, majd a székely nemzet rabonbánjául ajánlotta Zandirhám fiát, Upoltot, akinek két fia volt: Apor és Ugron. Ezek után Árpád Munkácsra távozott, a törvényeket áldozati szertartással megerősítette, és bevezette népét Pannóniába. Ezen történetet dolgozta fel 1858-ban eposzi formában Dózsa Dániel erdélyi író, újságíró, vélhetően annak tudatában, hogy az eredeti mű hiteles. A Mikó Imre grófnak ajánlott, most reprint kiadásban megjelenő hősköltemény bevezetőjében Dózsa igyekszik összefoglalni a székelyek társadalmával kapcsolatos - részben hamis tényeken alapuló - főbb jellemzőket, majd saját művének verseléséről ír. Ezt követi a tizenkét költeményből, és azokon belül számos énekből álló eposz, melyek verselése rendhagyó: a latin vagy görög hexameterek szabályai alapján felállított tetrameter. A kötet beszerzése leginkább kultúrtörténeti érdekessége okán ajánlható. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"
Dózsa Dániel (1821-1889)

Zadirhám - székely hősköltemény

Raktári szám: 9786155496479
Aktuális online ár
1 705 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Dózsa Dániel (1821-1889)
ISBN
9786155496479
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
[2016]
Méret
21 cm
Kiadó
Nemz. Örökség K.
Cikkszám
3000257084
Alcím
székely hősköltemény a kilenczedik századból

Darabszám
Teljes leírás
A székely nemzet hun eredetét és ősi nemzetségi szerkezetét tárgyalja az az állítólag 1533-ban keletkezett, vitatott hitelességű - valószínűleg 1795-ben Sándor Zsigmond által hamisított - Csíki székely krónika, amelyben központi szerep jut Zandirhám személyének. A mű szerint Attila halála után a hunok egy része a mai Székelyföldön telepedett le. Legfőbb vezetőjük az ún. főrabonbán volt, aki a legfőbb papi és főbírói hatalmat is viselte (a tisztség azonban valószínűleg nem is létezett, azt Sándor Zsigmond alkothatta meg). A főrabonbán a Székelyudvarhely melletti Budvában székelt: itt hirdette ki a vallási és világi törvényeket a nemzeti áldozópohár használatával, itt adta ki parancsait, itt szabta ki a büntetéseket, és itt gyakorolta fölségi jogait a nemzet közgyűlésében. Árpád idejében a tisztséget a mű szerint Zandirhám töltötte be. Az ő idejében a hunok, Árpád vezér vezetése alatt, másodszor is bejöttek a Kárpát-medencébe. Zandirhám követeket küldött a hunok elé, majd fogadta őket, és hat kőre metszett törvényt olvastatott fel Budavárában a nemzet előtt, a nemzeti áldozat szertartásaival. A vérszerződéssel szentesített törvényeket Árpád átvette, elfogadta, majd a székely nemzet rabonbánjául ajánlotta Zandirhám fiát, Upoltot, akinek két fia volt: Apor és Ugron. Ezek után Árpád Munkácsra távozott, a törvényeket áldozati szertartással megerősítette, és bevezette népét Pannóniába. Ezen történetet dolgozta fel 1858-ban eposzi formában Dózsa Dániel erdélyi író, újságíró, vélhetően annak tudatában, hogy az eredeti mű hiteles. A Mikó Imre grófnak ajánlott, most reprint kiadásban megjelenő hősköltemény bevezetőjében Dózsa igyekszik összefoglalni a székelyek társadalmával kapcsolatos - részben hamis tényeken alapuló - főbb jellemzőket, majd saját művének verseléséről ír. Ezt követi a tizenkét költeményből, és azokon belül számos énekből álló eposz, melyek verselése rendhagyó: a latin vagy görög hexameterek szabályai alapján felállított tetrameter. A kötet beszerzése leginkább kultúrtörténeti érdekessége okán ajánlható. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"