Teljes leírás
Rudlof Ferenc több mint 1300 oldalt kitevő dupla kötete végén közölt bemutatkozásában elmondja, hogy középiskolás korában – József Attilát tekintve példájának – költőnek készült, ma már legföljebb írástudónak tartja magát, akinek azonban az íráskényszere nem szűnt meg. A most megjelent szinte beláthatatlan terjedelmű szövegdömping a magyar és a világlíra talán összes ismert motívumát, témáját, régebbi és újabb toposzát megismétli, fölmelegíti a maga végtelenül egyszerű módján. Rudlof Ferenc is ír a költői válság érzetéről, a régi kedves alakjáról, a hajdani május elsejék elvtársias, sörös-virslis hangulatáról vagy a nyári záporról. Ő is újra elmond valamit a magányról, a beköszöntő őszről, a kitárulkozó szívről, de minden témája, hangulata, szóképe, hasonlata, leírása régtől ismerős a versolvasók előtt, csak épp olykor a giccs határát súrolva: „Ránk robbant a tavasz, rózsaszínt pompázó cseresznyefák alatt / A fák lábánál csobogott, fecsegett és locsogott a kis patak” (Tavasz). Ahogy maga mondja, verselő alkatát három komponens határozza meg: az értelmi és az érzelmi intelligencia, valamint a találkozások, kapcsolatok sokasága. Úgy érzi, minden találkozás formált valamit az énjén, miközben a találkozás fogalmát szélesen értelmezi, nem csupán emberek közti találkozásokat ért rajta, hanem a természeti jelenségek meglátását is, az irodalmi, kulturális élmények megérintő hatását is. Visszatérő témája maga a versírás, a költészet ideája; a szabadvers-formáról ily mond véleményt: „Akad már egy szavas szabad vers, abban ugye mindent szabad / Így igaz, csak legyen hozzá elég kicsi az agyad” (KöltÉSZ vagy KöltÉS). Való igaz, kerüli a kötetlen formákat, ragaszkodik a szótagok diktálta taktushoz és kötelezőnek gondolja a rímek összecsengetését: „Szorítom derekát / Olykor csodás farát / Teste megfeszül / Kezem helyére kerül” (Koppantós-dobbantós). Kedveli a szójátékokat, a szóismétléseket, a refréneket, a tipográfiában megnyilvánuló ötleteket (Ki(s)számoló; nem erESZT; nem futSZ EL; PerSZE-phone). A két súlyos kötet – szerzője őszinte vallomásának megfelelően – íráskényszerből született szövegek gyűjteménye. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"