Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
20%
Teljes leírás
Papp Gábor György, a HUN-REN BTK Művészettörténeti Intézetének tudományos munkatársa kismonográfiájával, amely az Új Tudományos Zsebkönyvtár név alatt futó sorozatban jelent meg, részletekbe menően bemutatja, hogyan változott a nemzeti építészet a 19. század első felétől, s ezzel együtt, hogy a kortárs teoretikusok és építészek mit gondoltak a nemzeti karakterről, a nemzeti jellegű építészet megteremtésének lehetőségeiről. Könyvéből megtudjuk, hogy sokan nem gondolták lehetségesnek egy tipikusan magyar építészet kialakítását, míg mások éppen az ellenkezőjére jutottak – nem vitatva a vállalkozás nehézségeit. A historikus nemzeti építészetet meg kellett teremteni, ahogy a magyar nemzeti identitást is. Egy formálódó, alakuló, valamint tudatosan alakított játéktéren belül jöttek létre az új formák, melyek a korábbi, történeti stílusokból, illetve a népművészetből táplálkoztak. A magyar építészet kérdése így mindenkor nemzeti kérdés is volt, az identitástól elválaszthatatlan.
Papp Gábor György (1971-)

Volt-e magyar építészeti stílus a 19. században?

Borító ár
4 200 Ft
Aktuális online ár
3 360 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Papp Gábor György (1971-)
ISBN
9789634932963
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
cop. 2024
Méret
199 o.
Kiadó
Typotex
Cikkszám
3001088315
Alcím
változó elképzelések a historikus nemzeti építészet megteremtésére
Sorozatcím
Új tudományos zsebkönyvtár. Bölcsészet- és társadalomtudományok ; 2939-5399

Darabszám
Teljes leírás
Papp Gábor György, a HUN-REN BTK Művészettörténeti Intézetének tudományos munkatársa kismonográfiájával, amely az Új Tudományos Zsebkönyvtár név alatt futó sorozatban jelent meg, részletekbe menően bemutatja, hogyan változott a nemzeti építészet a 19. század első felétől, s ezzel együtt, hogy a kortárs teoretikusok és építészek mit gondoltak a nemzeti karakterről, a nemzeti jellegű építészet megteremtésének lehetőségeiről. Könyvéből megtudjuk, hogy sokan nem gondolták lehetségesnek egy tipikusan magyar építészet kialakítását, míg mások éppen az ellenkezőjére jutottak – nem vitatva a vállalkozás nehézségeit. A historikus nemzeti építészetet meg kellett teremteni, ahogy a magyar nemzeti identitást is. Egy formálódó, alakuló, valamint tudatosan alakított játéktéren belül jöttek létre az új formák, melyek a korábbi, történeti stílusokból, illetve a népművészetből táplálkoztak. A magyar építészet kérdése így mindenkor nemzeti kérdés is volt, az identitástól elválaszthatatlan.