Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
Izgalmas irodalmi és kulturális jelenség, hogy noha a klasszikus művek népszerűsége nem csökken, egy-egy fordítás felett hamarabb eljár az idő. A jelentős szerzők műveinek újrafordítása így újra és újra megjelenik az irodalmi szcénán belül. A 16. század legfontosabb portugál költője, a portugálok nemzeti jelképe, Luís de Camões barokk eposza, A Luziadák miatt ismert inkább a magyar olvasóközönség előtt. Azonban Camões számos kisebb költeményt is írt, szonetteket és eklogákat, melyekben szintén megmutatkozik költői tehetsége. A Kalligram Kiadó gondozásában megjelent kötet Mohácsi Árpád fordításában nyújt át egy terjedelmesebb válogatást Camões említett műveiből. A szerző rajongott a szonett-formáért, amely a klasszikus görög-római metrumokhoz képest jóval nagyobb szabadságot adott neki, nem is beszélve a korban annyira népszerű rímekről.
Camões, Luís de (1525-1580)

Vétkek, balsors, szerelmek

Borító ár
3 990 Ft
Aktuális online ár
2 993 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Camões, Luís de (1525-1580)
ISBN
9789634683711
Egyéb szerzőség
Mohácsi Árpád (1966-) (ford.);Rákóczi István (1957-) (szerk., vál.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2022
Méret
206, [8] o.
Kiadó
Kalligram
Cikkszám
3001077516
Alcím
válogatott versek Mohácsi Árpád fordításában

Darabszám
Teljes leírás
Izgalmas irodalmi és kulturális jelenség, hogy noha a klasszikus művek népszerűsége nem csökken, egy-egy fordítás felett hamarabb eljár az idő. A jelentős szerzők műveinek újrafordítása így újra és újra megjelenik az irodalmi szcénán belül. A 16. század legfontosabb portugál költője, a portugálok nemzeti jelképe, Luís de Camões barokk eposza, A Luziadák miatt ismert inkább a magyar olvasóközönség előtt. Azonban Camões számos kisebb költeményt is írt, szonetteket és eklogákat, melyekben szintén megmutatkozik költői tehetsége. A Kalligram Kiadó gondozásában megjelent kötet Mohácsi Árpád fordításában nyújt át egy terjedelmesebb válogatást Camões említett műveiből. A szerző rajongott a szonett-formáért, amely a klasszikus görög-római metrumokhoz képest jóval nagyobb szabadságot adott neki, nem is beszélve a korban annyira népszerű rímekről.