Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet Magyar családtörténetek név alatt futó sorozatának legújabb kötete látszólag szakít a korábbi sémával, és az egodokumentumok sorába tartozó naplók és levelezések helyett egy egyházi jegyzőkönyvet ad közre családtörténeti forrásként. A kötethez szánt bevezető tanulmányokból (Erdélyi Gabriella, Molnár Dávid) kiderül, hogy a Kolozs-dobokai unitárius egyházkör parciális és főkonzisztóriumi jegyzőkönyvének második kötete, melyet 1606 és 1693 között vezettek, elképesztően gazdag forrását nyújtja a kora újkori városi életnek Erdélyben. Belőle megismerhetjük a nukleáris és a mozaikcsaládok életét, a válások okait és lehetőségeit, valamint hogy a válást követően a nők és a férfiak milyen stratégiák szerint építették tovább életüket és új családjukat.