Petrolay Margit nevét kevéssé ismeri a mai olvasóközönség, pedig a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben a gyermekirodalom egyik legavatottabb szakértőjeként tartotta számon a könyves szakma és az irodalomkritika. Ebben a kötetében, amelynek egy részlete 1990-ben Az emberiség emlékezete címmel jelent meg, meseelméleti és történeti vonatkozású írásait, esszészerű gondolatait ismerheti meg az érdeklődő közönség. A kötet a mese műfaját és a hozzá kapcsolódó esztétikai és történeti tényezőket értelmezi központi gondolata – a mese humánuma – mentén. A szerző a mese „csodájaként” értelmezi múltat és jelent összekötő közvetítő szerepét, a „trónfosztott érzelmek” átélésére biztató tartalmait és annak hatását, amely elsősorban – az anyanyelv segítségével – nemzettudatunk bázisa, közösséghez való tartozásunknak természetes köteléke. A bevezető, legnagyobb lélegzetű tanulmány (Az emberiség emlékezete) a mese műfaji jellemzőit járja körül történeti változásaiban, bemutatja a meseelemek szerkezetformáló összefüggéseit, a befogadó (mesehallgató) és a közvetítő (mesélő) különleges kapcsolatának kialakulását és szerepét a meseértés folyamatában; végül a mese időt és távolságot áthidaló, „utaztató” jelentőségére is felhívja a figyelmet. A „paradicsomi idill” eszményét a tündérmesék varázsos országának mesei leírásával veti össze (Hol találjuk meg Tündérországot?), amely a jónak a gonosz feletti győzelmét nemcsak a túlvilágon, de a mese sajátos „jelenében” is felmutatja. A kötet további tanulmányai meseelemeket – boszorkányos és a népi babonák „rontói” ; varázslatok és vallási csodák; az emberi félelem előidézői; sárkányok, halál, gonosz manók stb. – kapcsolnak a vallás és a néprajz világához, keresve a közös gyökereket és a szétválasztódások társadalmi előzményeit; elemzik a mesélő és a közönség évszázados viszonyának alakulását, a mese szerkezetének hagyományos polaritását vagy éppen Móricz Zsigmond és az ifjúsági irodalom kapcsolatát. A kötet nem csupán műelemzési tanulmány; a szerző rámutat a mese hatásaként kialakuló esztétikai és pszichés folyamatokra is, amelyekből a mindennapi küzdelmek megéléséhez meríthet erőt a felnőtt és kivált a gyermek, akinek a felnőtt világgal szemben átélt kiszolgáltatottságából szabadít fel a mesei igazságszolgáltatás – legalábbis arra az időre, amíg a mesét hallgatja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"