A szerző szerint az építőmérnök diagnosztikai szemléje ugyanazt a célt szolgálja, mint az orvosi látlelet elkészítése: fölmérni az épület állapotát, meghatározni „betegségét” és javaslatot tenni a fölújítás helyére, módjára stb. Az épületdiagnosztika kézikönyvének első fejezetében a szerző tisztázza az alapfogalmakat, ismerteti a vizsgálatok tartalmi követelményeit (vizsgálat, értékelés, javaslat), meghatározza a vizsgálat szintjeit (általános, részletes állapot-ellenőrző, cél jellegű) és alapvető céljait. Ezek után a részletes vizsgálat szempontjait írja le, miként lehet megbízhatóan szemrevételezni az épület szerkezetét, melyek a fizikai avulás látható jelei stb. Könyve fő részében az épület főbb szerkezetei elemei (alapozás, alépítmények szigetelése, vázszerkezet, falszerkezet, födém, homlokzati tartó, lépcső, tetőszerkezet, kémény és szellőző, nyílászáró stb.) szerint haladva, igen sok fotó segítségével szemléltetve ad kimerítő kalauzt az épületdiagnosztikai vizsgálat végrehajtásához.