„Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj” – óhatatlanul is ez a Radnóti verssor idéződik fel az olvasóban, amikor a Gyöngyössolymosról szóló helytörténeti munka, színes fotókkal gazdagon illusztrált kötetének lapozgatásába kezd. A szerző, aki maga is a bemutatott Heves megyei, Gyöngyösi járásban elterülő község szülöttje, a Mátra alji, kicsiny falucska történetének, földrajzának, nevezetességeinek, az itt élők hétköznapjainak érzékletesen „megfestett”, érzelmekkel teli, színes képét adja. Amolyan „szerelmes földrajz” ez a kötet, hiszen szerzője a lokálpatriótát átfűtő, olthatatlan szeretettel írja meg, ennek az Észak-Magyarország, északi és déli határvonalán elhelyezkedő kis falunak a krónikáját. „Ha belenézek, belépek e tájba, elveszem, feloldódom, úszom benne mint élőközegemben” – írja bevezető soraiban a szerző, majd a Mátra „illatának” megidézése, az évszakok változásainak tükrében megéledő természet, a Nagyanyó vallomásos meséiben életre keltett múlt, a szülők és mások elbeszéléséiből fönnmaradt krónikák fölidézésével vezeti olvasóit, a Fazekas Anna örökérvényű meséje nyomán híressé vált „Mátra alján falu szélén” elterülő palócfölde nyelvi világába, miközben a népköltészet „morzsáiból is csipeget”. A szüret, aranyló napsütésében telő őszi képei, az almamáterre való emlékezés, a fák lelkének „elemzése” egyként szerepelnek a helyenként lírai fordulatokkal élő kötet lapjain, amelynek érzékletes természeti képeit, nemcsak prózában, és színes fotók segítségével, de versekben is megidézi a szerző. A függelékkel, mellékletekkel kiegészített munkát Heves megye könyvtáraiban, helytörténeti gyűjteményeiben érdemes beszerezni. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"