Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
A kultusz- és művelődéstörténeti tanulmánykötet a bujdosó fejedelem, II. Rákóczi Ferenc és társainak török emigrációjával, valamint a Rodostó körül kibontakozó kultusszal és a későbbi zarándoklatok történetével foglalkozik. A kötet a Márvány-tenger partján található település magyar vonatkozású emlékei mellett Rákóczi személyének, kultuszának és földi maradványainak utóéletét is nyomon követi. A Fodor Gábor szerkesztésében megjelent kötetben nyolc tanulmány járja körül a Rákóczi-emigráció és -kultusz most csak röviden felvázolt aspektusait. A bevezető után Tóth Ferenc az emigráció történetével foglalkozik részletekbe menően. A források fényében bemutatja a fejedelem életének utolsó éveit, az emigráció diplomáciai lehetőségeit, a szellemi központként is működő rodostói közösség életét, majd annak további történetét a 19. századig követi végig.

Fodor Gábor (szerk.)

Rodostó - a Rákóczi-kultusz zarándokvárosa

Borító ár
7 780 Ft
Kötött ár
7 002 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Fodor Gábor (szerk.)
ISBN
9786156704115
Egyéb szerzőség
Fodor Gábor (1984-) (szerk.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2024
Méret
242 o.
Kiadás pontos dátuma
2024.12.30
Kiadó
Országház Kvk.
Cikkszám
3001091020

Darabszám
Teljes leírás
A kultusz- és művelődéstörténeti tanulmánykötet a bujdosó fejedelem, II. Rákóczi Ferenc és társainak török emigrációjával, valamint a Rodostó körül kibontakozó kultusszal és a későbbi zarándoklatok történetével foglalkozik. A kötet a Márvány-tenger partján található település magyar vonatkozású emlékei mellett Rákóczi személyének, kultuszának és földi maradványainak utóéletét is nyomon követi. A Fodor Gábor szerkesztésében megjelent kötetben nyolc tanulmány járja körül a Rákóczi-emigráció és -kultusz most csak röviden felvázolt aspektusait. A bevezető után Tóth Ferenc az emigráció történetével foglalkozik részletekbe menően. A források fényében bemutatja a fejedelem életének utolsó éveit, az emigráció diplomáciai lehetőségeit, a szellemi központként is működő rodostói közösség életét, majd annak további történetét a 19. századig követi végig.