A SzínText névvel induló sorozat szerkesztőinek az a célja, hogy a színházról szóló történeti, elméleti és gyakorlatias ismeretek összeérjenek, vagyis a színházról szóló beszédek ne egymás mellett menjenek el, hanem egy kreatív műhelyben találkozzanak, olyan performatív és diszkurzív keretet alkotva, amelyben mű és elmélet egyaránt megjelenhet. Így született meg a sorozat első kötete, a Reaktív, amely egy drámapályázatra beérkezett műveket tartalmaz. A közölt darabok – egyebek mellett – arra hívják föl a figyelmet, hogy korunk a média kora, amely a maga technikai sajátosságai miatt kikezdi a dráma hajdani teljességét, a műalkotás totalitását, a klasszikus dráma kerekségét, és a mai világ töredékességét, szétesettségét tükrözi. A régi, klasszikus dráma valamiképp biztonságot, teljességet sugallt, ezt bomlasztja szét a mai kor relativitása. A Reaktív című antológia öt darabja tehát a hajdani drámakánon ellenében született, ugyanakkor sokfélék e szövegek, például abban a tekintetben, hogy van közöttük otthonosságot és van elidegenítést sugalmazó, van utópikus, fantasztikus, illetve valóság közeli ihletésű, áradó sodrú és fragmentált szöveg. Térey János műve, az Epifánia királynő sötét tónusú saga, amely fölmutatja a matriarchátus ősi világának és a transzcendenciának az összefonódását, utalva arra is, hogy az olcsó és köznapi világiasság milyen ellentétben áll az isteni kinyilatkoztatással, az epifánia jelenségével. Szil Ágnes Csak oda című darabja a családi játszmák nyomasztó világát idézi; a negyvenes korosztály gondolatairól, gondjairól és a generációk ellentéteiről szól. Nagy-Szakmáry Attila Ádám, hol vagy? című pszeudokrimije voltaképp paródia, amely egy sikeres nagyvállalat szervezetét is ábrázolva a trendiséget neveti ki. Fridl Viktória Indul, ugye, indul című dramatikus szövege az indulás, az elhallgatás, a nélkülözés romboló hatását mutatja be, ugyancsak fölvetve a generációs különbségek problémáját. Végül Juhász Kristóf Magna Hungaria 3000 című történelmi szatírája 2999-ben játszódik a magyar világkirályság korában, a történet szereplői táltoskirályok, sámánok, démonok és démonlovagok, miközben az egész történet a haláltánc középkori műfaját idézi. Az antológia öt darabja egytől egyig „kísérleti mű”, annyira, hogy a szerzők hangsúlya a kreativitáson, nem az interpretálhatóságon van, vagyis a kötet „papírdrámákat” ad közre, olyanokat, amelyek nagyon különböző színházi víziókat, poétikai és dramaturgiai elgondolásokat képviselnek. A kiadvány a modern színházi törekvések, az avantgárd irodalmi formák iránt komolyan érdeklődők olvasmánya lehet. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"