A Temesváron született Pesty Frigyes az 1860-as évek első felében, óaradi országgyűlési képviselőként egy javaslattal állt elő az ország élén álló Helytartótanácsnál, mégpedig azzal, hogy állítsák össze a magyar vármegyék helynévgyűjteményét. Az akkor már ismert, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának megválasztott történész javaslata – meglepő módon – meghallgatásra talált, s 1864-ben a megyék és járások vezetői megkapták azt a kérdőívet, amelyet az ország valamennyi településének (a nagyvárosok kivételt képeztek) elöljáróinak (elsősorban jegyzők, bírók) ki kellett tölteniük. Az adatgyűjtés az akkori időkben rekordnak számító alig két év alatt meg is valósult. Ebből állt össze egy hatalmas, 64 kötetes kéziratos gyűjtemény. Jellemző az odafigyelésre, a gyűjtők munkájának alaposságára az a tény, hogy pl. Arad megyében a beküldöttekből mindössze alig harmincat küldtek vissza kiegészítésre. Ezzel egy olyan volumenű információ-halmaz gyűlt egybe, amelynek teljes feldolgozására még a kezdeményező (időközben az MTA rendes tagjává előlépett) Pesty Frigyes sem vállalkozott.