Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
A Temesváron született Pesty Frigyes az 1860-as évek első felében, óaradi országgyűlési képviselőként egy javaslattal állt elő az ország élén álló Helytartótanácsnál, mégpedig azzal, hogy állítsák össze a magyar vármegyék helynévgyűjteményét. Az akkor már ismert, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának megválasztott történész javaslata – meglepő módon – meghallgatásra talált, s 1864-ben a megyék és járások vezetői megkapták azt a kérdőívet, amelyet az ország valamennyi településének (a nagyvárosok kivételt képeztek) elöljáróinak (elsősorban jegyzők, bírók) ki kellett tölteniük. Az adatgyűjtés az akkori időkben rekordnak számító alig két év alatt meg is valósult. Ebből állt össze egy hatalmas, 64 kötetes kéziratos gyűjtemény. Jellemző az odafigyelésre, a gyűjtők munkájának alaposságára az a tény, hogy pl. Arad megyében a beküldöttekből mindössze alig harmincat küldtek vissza kiegészítésre. Ezzel egy olyan volumenű információ-halmaz gyűlt egybe, amelynek teljes feldolgozására még a kezdeményező (időközben az MTA rendes tagjává előlépett) Pesty Frigyes sem vállalkozott.
Pesty Frigyes (1823-1889)

Pesty Frigyes helynévgyűjteménye - Arad és Zaránd megyék 1864-865

Borító ár
3 500 Ft
Aktuális online ár
2 625 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Pesty Frigyes (1823-1889)
ISBN
9789737935410
Egyéb szerzőség
Piroska István (közread.);Piroska Katalin (közread.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2021
Méret
397 o.
Kiadó
Irodalmi Jelen Kv.
Cikkszám
3001072938
Alcím
Arad és Zaránd megyék, 1864-1865

Darabszám
Teljes leírás
A Temesváron született Pesty Frigyes az 1860-as évek első felében, óaradi országgyűlési képviselőként egy javaslattal állt elő az ország élén álló Helytartótanácsnál, mégpedig azzal, hogy állítsák össze a magyar vármegyék helynévgyűjteményét. Az akkor már ismert, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának megválasztott történész javaslata – meglepő módon – meghallgatásra talált, s 1864-ben a megyék és járások vezetői megkapták azt a kérdőívet, amelyet az ország valamennyi településének (a nagyvárosok kivételt képeztek) elöljáróinak (elsősorban jegyzők, bírók) ki kellett tölteniük. Az adatgyűjtés az akkori időkben rekordnak számító alig két év alatt meg is valósult. Ebből állt össze egy hatalmas, 64 kötetes kéziratos gyűjtemény. Jellemző az odafigyelésre, a gyűjtők munkájának alaposságára az a tény, hogy pl. Arad megyében a beküldöttekből mindössze alig harmincat küldtek vissza kiegészítésre. Ezzel egy olyan volumenű információ-halmaz gyűlt egybe, amelynek teljes feldolgozására még a kezdeményező (időközben az MTA rendes tagjává előlépett) Pesty Frigyes sem vállalkozott.