1834-ben írta Mickiewicz Pan Tadeus című, műfajilag nehezen meghatározható remekművét. Az 1830-as lengyel felkelés bukása után megszületett mű a régi Lengyelország szokásait, mindennapjait ábrázolva keres vigaszt. A verses elbeszélés története egyszerű: a Horesko és a Szoplica család között dúló viszálykodás a család legifjabb tagjainak, Tadesunak és Zoskának szerelmével, jegyváltásával feloldóik, megszűnik. Az események hátterében ugyanakkor kibontakozik a nemesi felkelés is, de csak a reményekről, a nagyszerű felbuzdulásról értesülünk. A mű lényege nem a cselekményesség, hanem az aprólékosan realista környezetrajz, a szereplők plasztikus megformálása, a történet minden részletét átlengő líra és költőiség. A lengyel irodalom egyik legfontosabb alkotása 1977 óta Rónay György műfordításában olvasható magyar nyelven. A jegyzetekkel kísért és Rónay György rövid utószavával kiegészített kötet ezt - az eredetileg az Európa Kiadó gondozásában megjelent – átültetést adja közre. Beszerzése az eredeti példányok figyelembevételével javasolt az általános gyűjtőkörű könyvtáraknak.