A megváltozott életmód, a falurendszer szétesése maga után vonta, hogy a falvak képe sem maradt állandó. Az örökségből feledésre és meghaladásra ítélt teher vált. Köllő Miklós szerint a 21. század nagy kihívásaira, melyek között a klímaváltozás előkelő helyet foglal el, a hagyományos építészeti örökség megtartása, megismerése és visszaállítása jó választ adhat lokális szinten. A szerző a tradicionális székely falut és a jellemző háztípusokat ismerteti. Könyvében emellett ajánlásokat fogalmaz meg, hogy miként lehet úgy modernizálni e házakat, esetleg új, a jelen igényeihez illeszkedő házat építeni, hogy az ne lógjon ki a falu képéből, az egységes arculatot ne törje meg. Sajnos a Ceaușescu-éra alatt már elkezdődött, hogy a falusiak jellegtelen kockaházakra cserélték a klasszikus mintát követő parasztházakat, a csűröket pedig lebontották. A falvak így nem csupán sajátos jellemvonásukat vesztették el, de a mikroklimatikus viszonyok is felborultak. A csűr ugyanis befolyással volt a porta hőmérsékletére, valamint a felette átfújó szelekre.