Az ELTE Bölcsészettudományi Kara és a Kodolányi János Főiskola 2014 novemberében Budapesten rendezte meg az évi alkalmazott nyelvészeti konferenciáját Nyelv, kultúra, társadalom címmel; az itt elhangzott 41 előadás szerkesztett változata alkotja a kötetet. Az előadók, szerzők a széles értelemben vett alkalmazott nyelvészet szemszögéből vizsgálódnak, olyan tudományterületeket is ide értve, mint a nyelvpolitika, szociolingvisztika, médiatudomány, stilisztika, retorika, kommunikációelmélet, nyelvjárástan stb. Például a Boda István Károly – Porkoláb Judit szerzőpáros a lírai idill stílusváltozatait tekinti át a pásztorköltészettől a posztmodernig. Ugyancsak irodalmi témát boncolgat Lőrincz Julianna, aki József Attila verseinek fordításaiban föllelhető jelentésváltozatokat, eltéréseket deríti föl. Magyarné Szabó Eszter Örkény István egyperces novelláinak német fordításai és az eredeti szövegek közötti kulturális különbözőségek fölött tart szemlét; Nagy Sándor István a romániai magyar műfordítók munkáinak nyelvi sajátosságait vizsgálja. Nagy Tamás a slam poetry termékeit, Spannraft Marcellina a japán haikuk fordításait, Szilágyi Ildikó a 20. századi francia költészet nyelvészeti aspektusait méri föl. Az irodalmi alkotások nyelvi, stiláris elemzése után a dolgozatok második tematikai csoportja az élőbeszéd, a köznapi nyelvhasználat szakkérdései fölött tart szemlét. Bóna Judit az időskorúak beszédsajátosságait, Dér Csilla a beszéd udvariassági fordulatait, Szabó Katalin a 21-35 éves korosztály beszédének kulturális vonatkozásait kutatja; Ladányi Mária a gesztusok és a mimika beszédkísérő szerepét tárgyalja. A kötet dolgozatainak szerzői közül nem egy politika és nyelvhasználat viszonyrendszerét taglalja: Gálosi Adrienne sajtóelemzése, Kiszely Zoltán retorikai elemzése, Huszár Ágnes a gyűlölet nyelvi megnyilvánulásait fölmérő írásai sorolhatók ide. Néhány előadás, illetve tanulmány más tudományok vagy szakterületek (orvostudomány, szótárszerkesztés, vallás, történelem) nyelvi sajátosságaival foglalkozik. Azután szó esik idegen nyelvek (mint a baszk, a japán) helyzetéről és dialektusairól, vagy olyan kuriózumnak számító kérdésről, mint az "ördög" szavunk eredetéről és rokonságáról, vagy a halottakat búcsúztató beszédek nyelvi sajátosságairól, a várandós nők testének nyelvi ábrázolásáról, Trianon megidézéséről, esetleg az autisták humorértésének vizsgálati eredményeiről. A szerzők nevének alfabetikus rendjébe sorolt dolgozatok mindegyikét jegyzetek és irodalomjegyzékek egészítik ki. A kötet nagyobb irodalomtudományi és nyelvészeti gyűjteményekben helyezhető el. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"