Dévényi Anna történész egyik kutatási területe a neveléstörténet. Ehhez tartozik a téma, amit körüljár most megjelenő kötetében: művében három magyar nemzetnevelés-parafrázissal, Hóman Bálint, Imre Sándor és Gömbös Gyula elképzeléseivel foglalkozik, összehasonlítva ezeket a német nyelvterületeken létrehozott hasonló elméletekkel. Ezen belül elsősorban Gömbös és az őt támogató - politikai-hatalmi - kör viszonyulásával foglalkozik, azt firtatva, hogy Gömbös mellett, tőle függetlenül a tudós Hóman, vagy az elkötelezett pedagógus Imre Sándor mit is értett ezalatt, mik lehettek a szándékaik. A nemzetnevelés mint fogalom, irányelv tehát a harmincas években volt meghatározó a magyar oktatáspolitikában, azt a célt kitűzve, hogy segítsen megteremteni az akkori nacionalista diktatúra társadalmi alapjait. Ezzel együtt a nemzetnevelés egyfajta "hívószava" volt a korabeli kultúrpolitikának is. Mit is takar tehát pontosan ez a terminus? Csak egy hangzatos de üres kifejezés, vagy komoly, fajsúlyos program volt? A téma kifejtését Dévényi Anna az előzményként közvetlenül felfogható német nemzetnevelési elképzelések bemutatásával kezdi: ismerteti Johann Gottlieb Fichte nemzetnevelés-koncepcióját, majd rátér a restauráció korára, a századforduló, majd a weimari köztársaság időszakára, a nemzetszocialista német nevelési elvekre, Ernst Kriek munkásságára. A folytatásban egy-egy nagy részt szentel egyrészt Imre Sándor nemzetnevelés-koncepciójának, a nemzetnevelés Gömbös politikájában, illetve Hóman Bálint oktatáspolitikájában játszott szerepének. A kiadványt összegzés, historiográfia és forráselemzés, a felhasznált irodalom jegyzéke, mutató és angol nyelvű rezümé zárja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"