Wehner Tibor igényesen megformált lexikonjával a modern magyar szobrászat 1945-től napjainkig tartó időszakának átfogó bemutatására vállalkozik. Címszavai csaknem ötszáz magyar szobrász pályaképét ismertetik. A legfontosabb életrajzi adatok után a szerző felsorolja, mely közgyűjteményekben találhatók az egyes művészek alkotásai, és közli megrendelésre készített monumentális szobraik listáját is. Néhány esetben a műalkotásokról készült, fekete-fehér fotóillusztrációkat is találunk kísérőként. A kötet bevezetőjében a művészettörténész szerző - akinek a témában számos könyve, tanulmánya és cikke jelent meg - a korszak szobrászatának legizgalmasabb kérdéseivel foglalkozik. Például azzal, miként szólt és szól bele a politika egy-egy szobor sorsába. Miért és hogyan tüntetnek el egy szobrot? Mi van a koronként ismétlődő emlékmű-állítási hullámok hátterében? Emellett pontos képet kaphatunk arról is, milyen stílustörekvések figyelhetők meg a magyar szobrászat elmúlt, több mint fél évszázados periódusában. A negatív tendenciák mellett a szerző szót ejt a pozitív fejleményekről: a művésztelepekről, a nagy országos kiállításokról, a progresszív törekvésekről és az iparművészeti ágazatok (kerámia, textil, üvegművészet) 1960-as évektől kibontakozó kezdeményezéseiről is. A művészeti gyűjteményekben elhelyezendő mű a jelentősebb kiállítások évekre bontott listájával, tekintélyes bibliográfiával, valamint rövidítés- és képjegyzékkel egészül ki.