Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
15%
Teljes leírás
A József Attila-díjas író, költő és műfordító a maga humoros módján próbál lebeszélni mindenkit arról, hogy Erdélybe menjen. Természetesen nem egy antiturisztikai könyvet írt Orbán János Dénes, hanem a klasszikus székely vicceket meséli újra, keretezi át azokat. A sztereotípiák kifigurázásának egyik módja, ha kihangosítjuk azokat, s így, ha rajtuk nevetünk, magunk tűnünk fel nevetséges színben. A szerző könyve első felében tehát vicceket mesél újra, amelyekben a székely néplélek a maga kifordított módján az írói intenció szerint tetten érhető: a verekedésről, ivásról, késelésről, gyermek- és asszonybántalmazásról szóló történetek csattanója után nem támad kedvünk nevetni, az emberben megfogalmazódik az értetlenség, vajon tényleg ilyenek lennének a székelyek, vagy évtizedekig a rosszindulat mesterségesen felszított tüze tette őket ilyen lenézett és megvetett személlyé.

Ez a termék jelenleg nem elérhető

Orbán János Dénes (1973-)

Miért ne menjünk Erdélybe

Borító ár
3 500 Ft
Aktuális online ár
2 975 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Orbán János Dénes (1973-)
ISBN
9786155814846
Egyéb szerzőség
Csillag István (1976-) (ill.);Kárpát-medencei Tehetséggondozó Nonprofit Kft. (Budapest) (közread.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2021
Méret
221, [2] o.
Kiadó
Előretolt Helyőrség Íróakad.
Cikkszám
3001068900
Alcím
székely viccek és egyéb nyeletlenségek
Sorozatcím
Székely termék ; 2630-8436

Darabszám
Teljes leírás
A József Attila-díjas író, költő és műfordító a maga humoros módján próbál lebeszélni mindenkit arról, hogy Erdélybe menjen. Természetesen nem egy antiturisztikai könyvet írt Orbán János Dénes, hanem a klasszikus székely vicceket meséli újra, keretezi át azokat. A sztereotípiák kifigurázásának egyik módja, ha kihangosítjuk azokat, s így, ha rajtuk nevetünk, magunk tűnünk fel nevetséges színben. A szerző könyve első felében tehát vicceket mesél újra, amelyekben a székely néplélek a maga kifordított módján az írói intenció szerint tetten érhető: a verekedésről, ivásról, késelésről, gyermek- és asszonybántalmazásról szóló történetek csattanója után nem támad kedvünk nevetni, az emberben megfogalmazódik az értetlenség, vajon tényleg ilyenek lennének a székelyek, vagy évtizedekig a rosszindulat mesterségesen felszított tüze tette őket ilyen lenézett és megvetett személlyé.