Harminc évvel ezelőtt jelent meg a Zrínyi Kiadónál a kétkötetes Magyarország hadtörténete című munka, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum munkatársai, valamint külső szerzők tollából. Ennyi idő elegendő arra, hogy újragondoljuk hadtörténetünket - annál is inkább, hogy a rendszerváltást követően olyan levéltári források is elérhetővé váltak a kutatók számára, amelyek korábban nem voltak nyilvánosak. A kiadó most induló, négy kötetre tervezett Magyarország hadtörténete című, rendkívül alapos és igényesen elkészített munkája némileg más korszakolással és más hangsúlyokkal mutatja be 1100 éves hadi históriánkat. Elsőként a harmadik kötet lát napvilágot, Hermann Róbert szerkesztésében, tizenöt szerző tollából. Jogosan viseli a Magyarország a Habsburg Monarchiában alcímet, mivel azt a bő két évszázadot (1718-1919) tárgyalja, amikor a középkori Magyarország területi állománya csaknem teljes egészében a Habsburgok dunai monarchiájának része és alkotóeleme volt, több részre szakadva vagy egységes államként. Egy olyan korszakról van szó, amelyben megszűnt az ország területének nagy részét folyamatosan érintő fegyveres konfliktusok sora, és - 1848-49-et leszámítva - legfeljebb az ország határterületeit érintették a háborúk, emellett elsősorban a birodalom érdekeit szolgáló külső háborúkban vettünk részt. A szerzők arra törekedtek, hogy - felhasználva a legújabb kutatási eredményeket is - szakítsanak a korábbi köz- és hadtörténeti összefoglalókat jellemző függetlenségi szemléletmóddal. Épp ezért az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc, valamint az azt követő magyar katonai emigráció története viszonylag kisebb teret kap; ugyanakkor a korábban alulértékelt, elhanyagolt területek (például a francia forradalom és a Napóleon elleni háborúk története) nagyobb figyelmet kapnak. Hosszabb korszakos fejezetek mutatják be a Magyar Királyság katonaságát 1715-1740 és 1741-1815 között, valamint a Szent Szövetség korában (1815-1848), a szervezettörténeten túl olyan részterületeket is kiemelve, mint részvételünk az osztrák örökösödési háborúban, a hétéves háborúban és a francia háborúkban. Az 1848-49-es történések ismertetése után olvashatunk az Osztrák Császárság 1849-66 közötti hadügyéről, a dualizmus korának hadtörténetéről, a Császári és Királyi Haditengerészetről, az első világháború időszakáról, a forradalmak koráról (beleértve a Tanácsköztársaság hadügyi politikáját is), valamint a magyar internacionalisták részvételéről az oroszországi polgárháborúban. A kötet utolsó egységében tematikus fejezetek mutatják be a 18-19. század fegyvereit, katonai kitüntetéseit, egyenruháit és katonai zászlóit. A táblázatokkal ellátott, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tulajdonában lévő képekkel, valamint térképvázlatokkal illusztrált kötetet bibliográfia, helynévmutató és névmutató zárja. Széles körben ajánlható beszerzésre. A hamarosan megjelenő első kötet a mohácsi csatavesztésig vizsgálja középkori hadtörténetünket, a második kötet innentől a törökök végleges kiűzéséig, 1718-ig tart, míg a negyedik kötet a trianoni békediktátumtól NATO-csatlakozásunkig, és az azt követő külföldi szerepvállalásokig mutatja be hadtörténetünket. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"