Az 1980-as évek végétől, amikor a hazai nyilvánosság előtt szóba kerülhetett a magyar–román viszony, e kérdéskörnek három avatott szakértője volt, Miskolczy Ambrus, Szász Zoltán és Borsi-Kálmán Béla. Az utóbbi pályájáról, munkásságáról ad alapos áttekintést jelen kötet Zákonyi Botond által írt bevezető tanulmánya. Ezt követi az első, tanulmányokat közlő rész, amelyben négy terjedelmesebb értekezés olvasható. A Klapka György, Genf és a románok 1847-1868 című dolgozatban a szerző arra keres választ, miért éppen Klapka tábornok lett a román vezetéssel folytatott megegyezési kísérletek kulcsfigurája, miközben a magyar reformnemzedék több tagja jóval nagyobb politikai fölkészültséggel és súllyal bírt e tekintetben.