Az először 1928-ban megjelent diplomáciatörténeti összefoglaló előszavában a szerző alapvetésként kijelentette, hogy az általa vizsgált évszázadban Magyarország nem volt független állam. Ezzel az állítással amellett érvelt, hogy a párizsi béketárgyalásokon a magyarok felelősségét firtatni az I. világháború kirobbanásában, meglehetősen problematikus. Horváth Jenő történész, politológus levéltári kutatásokon alapuló diplomáciatörténeti korszak-monográfiája a magyar külpolitika korlátozottságát volt hivatva igazolni. A szerző azzal érvelt, hogy 1815-től 1848-ig a Habsburg Birodalom részeként a külügyeket kizárólag Bécsből irányították, csupán a magyar állampolgárokat érintő kérdésekben működhetett közre a magyar királyi udvari, illetve nádori kancellária. A rövid ideig tartó 1848/49-es korszak magyar diplomáciai mozgásainak és szervezeti kérdéseinek áttekintése után a szerző szintén a monarchia (1849-1866) diplomáciáját vizsgálta, majd a dualista államét (1867-1918). Végül is - állította - a magyar külpolitika kérdései Bécsben dőltek el, de a szerző a részletek megvilágítása közben az első fejezetben kitért például Széchenyi István vagy Kossuth Lajos külpolitikai koncepcióira. A második részben (1815-1848) kitekintett hazánk európai pozíciójára, kelet-európai és balkáni kapcsolataira, illetve Teleki László és Pulszky Ferenc párizsi, londoni küldetéseire. Szólt a pánszláv mozgalmak hatásáról, Oroszország balkáni és közép-európai beavatkozásairól. A harmadik fejezetben (1849-1866) az orosz-osztrák hegemónia alatti Magyarország képét rajzolta meg; végül a negyedik fejezet (1867-1918) a dualista állam közös ügyeként vitt diplomácia történetének átfogó tárgyalása. Itt az orosz veszély mellett szó esik a szomszédos államok (Szerbia, Románia) törekvéseiről, az I. világháború kitöréséről, a nemzetiségi problémák ürügyén történő külföldi beavatkozási kísérletekről. A csaknem 850 jegyzettel, szakirodalmi hivatkozással, forrásjegyzékkel és bibliográfiával kiegészített monográfia tárgyilagos áttekintése a magyar diplomácia több mint egy évszázados - a Szent Szövetség megkötésétől az I. világháború végéig tartó - meglehetősen korlátozott tevékenységének, illetve fölrajzolja a magyar történelem alakulását akkoriban befolyásoló nemzetközi konstellációkat. Nagy történelmi, politikatörténeti részlegek állományába tartozó értekezés. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"