A rendszerkutatás - a társadalomtudományokon belül - egy speciális, az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kapó területe azoknak az összefüggéseknek a feltárása, amely a bonyolódó, egyre összetettebb rendszerek, és az ezzel egyenes arányban megszaporodó kudarcok megjelenése között fedezhető fel. A szerzőpáros a "haladás paradoxonaként" aposztrofálja az empirikus tényt, vagyis hogy a modern szisztémák a lehetőségek egyre gazdagabb tárházát nyitják meg előttünk, azonban ezzel párhuzamosan egyre nagyobb hibaszázalékkal működnek, sőt szembesülni vagyunk kénytelenek azzal, hogy bármikor összeomolhatnak. Ezzel az összetett témakörrel foglalkozik a jelen kötet, amely amellett, hogy részletesen elemzi a rendszerhibák természetét, elméleti leírásait és gyakorlati megnyilvánulási formáit, egyben általános érvényű megoldási formulákat is kínál - függetlenül attól, hogy éppen a családi hétvége megszervezéséről, vagy milliárdos üzleti manőverről van szó. A mű két nagy kérdést jár körül egy-egy rész keretei között: az elsőben (Kudarc, kudarc mindenütt) azt fejtegetik, hogy mi az oka az elképesztő hibaszázaléknak, amivel a rendszerek működnek; a második (A bonyolultság legyőzése) témája a megoldáskeresés. Az izgalmas, gyakorlatilag mindenkit valamilyen formában érintő problémát a szerzők olvasmányos stílusban, rengeteg - tudományos és teljesen hétköznapi - példával szemléltetve járják körül, így azt művelt, érdeklődő laikusok könnyen befogadhatják, újfajta szemléletet alakítva ki magukban az adott kérdéskörrel kapcsolatban. A kiadványt jegyzetek és mutató zárja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"