A huszadik század első felében és derekán élt szegedi építész, építészettörténész Vámos Ferenc saját szakmája mellett intenzíven érdeklődött úgy a népi építkezés, mint a népmesék iránt. Ez utóbbi témakör annyira foglalkoztatta, hogy 1943-ban könyvet is közölt, amelyben elemzéseit, meglátásait tette közzé. Ez kerül ismét kiadásra a Nemzeti Örökség Kiadó gondozásában. A szerző előszavában elmondja, hogy legfőképp a mesék "mitikus földrajza", térelképzelése foglalkoztatta, s emellett az ettől elválaszthatatlan szimbólumvilág. Könyve első felében olyan témákat jár körül, mint a nyugat-ázsiai mítoszokban megjelenített szakrális táj, külön fejezetben kiemelve az iráni mondákban szereplő ún. Hvarenah-tájat, illetve az ehhez hasonló tájleírásokat magyar népmesékben. A folytatásban ír a magyar mesék szakrális tájairól: az Óperenciásról, a "világhegyről" (összehasonlítva a hasonló eurázsiai világhegy-leírásokkal), különféle mesetípusok térelképzeléseiről, a mitikus vadászatok helyszíneiről, a "kozmikus forgás" motívumáról (pl. kacsalábon forgó vár stb.), a mitikus vár jelképéről, az ábrázolt világról mint Kozmosz földi vetületéről, illetve a fejedelem archetípusának megjelenítéséről a magyar mesevilágban. Noha Vámos vállaltan lelkes laikus maradt, ami érezhető tudományosan jórészt megalapozatlan írásain is, ötletei, ráérzései most is figyelemre méltóak lehetnek. Mindazonáltal kötete inkább csak művelődéstörténeti érdekességként ajánlható. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"