Osztroluczky Sarolta monografikus igénnyel megírt és összeállított kötete, ahogy az a címből is kiderülhet, korszakmetszeteket felmutatva követi végig az elmúlt hetven év (tágabban az elmúlt évszázad) magyar líra- és prózatörténetének fontosabb állomásait. Mivel metszetekről olvashatunk, a hatástörténeti megközelítés kiemelt szereppel bír az egyes elemzésekben. A szövegimmanens értelmezések egymásra vetítve teszik láthatóvá az egyes életművek, illetve konkrét szövegek hatását, az adott hagyományból való részeltetésének mértékét. Az előszót követően tehát a késő moderntől jutunk el a közelmúlt magyar lírájáig. József Attila sokáig és messzire sugárzó költői zsenijétől indulva Nemes Nagy Ágnesen és Orbán Ottón, valamint Weörös Sándoron át egészen Tóth Krisztina és Parti Nagy Lajos lírájáig.