Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
A XX. Század Intézet 2013-ban és 2014-ben több konferenciát rendezett a jobb- és baloldali diktatúrák elleni szellemi és fegyveres harcokról, e konferenciák előadásai és referátumai kerültek együvé a Schmidt Mária és Markó György szerkesztette kötetben. Az első rész (Albert Camus és Magyarország) előadásszövegeinek bevezetőjeként olvasható a nagy francia író – e kötetnek is címet adó – publicisztikája, amely az ’56-os forradalom kitörésének első évfordulóján jelent meg Párizsban. Ebben olvasható az azóta elhíresült mondat: "A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért, igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben". Fázsy Anikó, a Nagyvilág folyóirat nem régiben elhunyt főszerkesztője foglalja össze Albert Camus és 1956 kapcsolatát, e kérdéskör történelmi és irodalmi összefüggéseit. Jean François Mattéi Camus három alkotói korszakáról ad áttekintést, főként az író marxizmus-kritikája felől tekintve az életműre. A második fejezet (Szolzsenyicin magyar szemmel) a nagy orosz író diktatúraellenes kiállásait méltatja. Kemény Lili, Spiró György és Szőcs Géza tanulmányszámba menő előadásai a 20. század „prófétájának”, a bolsevik diktatúra kérlelhetetlen bírálójának életművét elemzik, főképp a Gulág-téma földolgozásait. Szolzsenyicin könyvei a 19. századi regénypoétika ideái szerint íródtak, de nagyon is 20. századi drámákat dolgoznak föl, így lett ő – Spiró György szerint – a század öt legnagyobb írójának egyike. A harmadik rész (Haza, szeretet) hét dolgozata a németek megszállta Magyarország szabadságküzdelmeit dolgozza föl. Schmidt Mária párhuzamot von az 1944. évi német és az egy évvel későbbi orosz megszállás között; Izsák Lajos a náciellenes polgári ellenállás történéseit idézi föl röviden; Horváth Miklós a Magyar Front fegyveres küzdelmeiről szól; Kapronczay Károly az 1939-ben hazánkba érkezett lengyel menekültek ellátását, védelmét méltatja. Markó György, Szekér Nóra és Szokolay Domokos az 1944. évi szellemi és fegyveres ellenállás egy-egy részletkérdését, történelmi epizódját dolgozza föl. A kötet utolsó egysége (Válogatás fiatal munkatársaink írásaiból) egy sajtó- és két hadtörténeti dolgozatot közöl az I. és a II. világháború korának magyar történelméből. A kötetben megjelent előadásszövegek, lábjegyzetekkel kiegészített tanulmányok nem csupán a náci és bolsevik diktatúrák elleni magyar küzdelmek hiteles történeti földolgozásait nyújtják, hanem elégtételt is adnak a két írófejedelemnek: Camus-nak, akivel szemben a marxista propaganda mindig a baloldali érzelmű Sartre-ot játszotta ki, és Szolzsenyicinnek, akit az antiszemitizmus vádjával akart diszkreditálni a szocialista kultúrpolitika. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"

Korrajz XXI. magyarok vére (2014)

Borító ár
1 980 Ft
Aktuális online ár
1 485 Ft
Termék részletes adatai
Egyéb szerzőség
Markó György (1954-) (szerk.);Schmidt Mária (1953-) (szerk.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2015
Méret
256 o. ; 23 cm
Kiadó
XXI. Század Int.
Cikkszám
3000253274
Alcím
a XXI. Század Intézet évkönyve

Darabszám
Teljes leírás
A XX. Század Intézet 2013-ban és 2014-ben több konferenciát rendezett a jobb- és baloldali diktatúrák elleni szellemi és fegyveres harcokról, e konferenciák előadásai és referátumai kerültek együvé a Schmidt Mária és Markó György szerkesztette kötetben. Az első rész (Albert Camus és Magyarország) előadásszövegeinek bevezetőjeként olvasható a nagy francia író – e kötetnek is címet adó – publicisztikája, amely az ’56-os forradalom kitörésének első évfordulóján jelent meg Párizsban. Ebben olvasható az azóta elhíresült mondat: "A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért, igazságért, mint bármelyik nép a világon az elmúlt húsz esztendőben". Fázsy Anikó, a Nagyvilág folyóirat nem régiben elhunyt főszerkesztője foglalja össze Albert Camus és 1956 kapcsolatát, e kérdéskör történelmi és irodalmi összefüggéseit. Jean François Mattéi Camus három alkotói korszakáról ad áttekintést, főként az író marxizmus-kritikája felől tekintve az életműre. A második fejezet (Szolzsenyicin magyar szemmel) a nagy orosz író diktatúraellenes kiállásait méltatja. Kemény Lili, Spiró György és Szőcs Géza tanulmányszámba menő előadásai a 20. század „prófétájának”, a bolsevik diktatúra kérlelhetetlen bírálójának életművét elemzik, főképp a Gulág-téma földolgozásait. Szolzsenyicin könyvei a 19. századi regénypoétika ideái szerint íródtak, de nagyon is 20. századi drámákat dolgoznak föl, így lett ő – Spiró György szerint – a század öt legnagyobb írójának egyike. A harmadik rész (Haza, szeretet) hét dolgozata a németek megszállta Magyarország szabadságküzdelmeit dolgozza föl. Schmidt Mária párhuzamot von az 1944. évi német és az egy évvel későbbi orosz megszállás között; Izsák Lajos a náciellenes polgári ellenállás történéseit idézi föl röviden; Horváth Miklós a Magyar Front fegyveres küzdelmeiről szól; Kapronczay Károly az 1939-ben hazánkba érkezett lengyel menekültek ellátását, védelmét méltatja. Markó György, Szekér Nóra és Szokolay Domokos az 1944. évi szellemi és fegyveres ellenállás egy-egy részletkérdését, történelmi epizódját dolgozza föl. A kötet utolsó egysége (Válogatás fiatal munkatársaink írásaiból) egy sajtó- és két hadtörténeti dolgozatot közöl az I. és a II. világháború korának magyar történelméből. A kötetben megjelent előadásszövegek, lábjegyzetekkel kiegészített tanulmányok nem csupán a náci és bolsevik diktatúrák elleni magyar küzdelmek hiteles történeti földolgozásait nyújtják, hanem elégtételt is adnak a két írófejedelemnek: Camus-nak, akivel szemben a marxista propaganda mindig a baloldali érzelmű Sartre-ot játszotta ki, és Szolzsenyicinnek, akit az antiszemitizmus vádjával akart diszkreditálni a szocialista kultúrpolitika. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"