A tudós kultúrpolitikus, Kornis Gyula (1885-1958) mondta: „A kultúra az a cél, amelyet a hatalomnak szolgálnia kell” – ezzel a szándékkal lépett 2004-ben a kultúrpolitikusi pályára L. Simon László. Ahogyan nagy elődje, ő is tágan értelmezi a kultúra fogalmát, hiszen beleérti a szülőtáj határát és szellemi hagyományát, az ősök példáit ugyanúgy, mint az építészetet, az irodalmat, a képzőművészetet vagy épp a tájjellegű gasztronómiát. Ezért is viseli L. Simon László utóbbi évtizedben írt esszéinek, cikkeinek, beszédeinek, jegyzeteinek gyűjteménye első fejezete a Gyökerek címet, ahol a szülőföld és a család, a nemzeti szellemi hagyományok parancsairól szóló írásai kaptak helyet. Személyes, olykor vallomásos hangú kisesszék ezek, amelyek középpontjában a gazdálkodó ősök küzdelmes élete, fönnmaradt erkölcsi példája áll. A szerző szűkebb pátriája Fejér megye, a Velencei-tó vidéke, a Mezőföld, az a pannon táj, amelynek harmóniájába beletartozik a családtörténet eleven hagyománya, az ősök szellemi testamentuma, és amelyet dédapja, Huszár Gáspár emléke testesít meg, az a katona őse, aki az I. világháború szerbiai és olasz hadszínterein 51 hónap frontszolgálatot teljesített, ezrede történetében példátlanul hosszú időt. A második, Kultúra és állam című fejezetbe kerültek a szerző kultúrpolitikai tárgyú dolgozatai, amelyek a 2010-es években születtek, abban az időben, amikor L. Simon az Országgyűlés kulturális bizottságának elnökeként, a Nemzeti Kulturális Alap elnökeként, majd államtitkárként szolgált, abban a szellemben, amely Kornis Gyula útmutatását követte. Szól a kulturális pályázatok rendszeréről, az ezredforduló utáni hazai könyvkiadásról, az elektronikus-virtuális világ kultúrára gyakorolt hatásáról, a műveltségeszmény változásáról, az irodalomnak a média tereiben való megjelenéséről; mérleget von a Nemzeti Kulturális Alap két évtizednyi működéséről és ezzel kapcsolatban az állam mecénás szerepéről, az irodalmi szervezetek jelentőségéről és a magyar kultúra európai környezetéről. E fejezet írásai először többnyire előadásokként hangzottak el országos kulturális tanácskozásokon vagy épp a Tokaji Írótáborban, a Polgári Gondola elnevezésű, évente megrendezett értelmiségi konferencián. Igen fontos kérdéseket taglal a szerző a Nemzet és politika című rész esszéiben, ahol – többek között – fölvázolja a konzervatív politika kulturális értékrendjének tényezőit. A Példakép fejezetcím alá kerültek a magyar kulturális életet, művelődéstörténetet meghatározó személyiségekre – mint Berzsenyi Dániel, Eötvös József, Széchenyi István, Klebelsberg Kuno, Kornis Gyula – emlékező cikkei, előadásszövegei. Az utolsó, Művészet és kritika című rész főként kiállítási megnyitók szövegeiből áll. Az Ünnepi Könyvhét alkalmából megjelent, az ezredforduló utáni hazai kultúrpolitikáról átfogó képet adó kötet Fejér megyében helyismereti jelentőséggel is bír. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"