Szilvási Lajos a Kádár-rendszer egyik legsikeresebb írója volt, akinek irodalomtörténeti megítélése meglehetősen ellentmondásos, az azonban vitathatatlan, hogy több százezres olvasótábort tudhatott magáénak, hiszen művei a korabeli statisztikai adatok szerint tízmillió példányban keltek el. A kiadó arra vállalkozott, hogy feléleszti „tetszhalálából” Szilvási műveit, bízva abban, hogy sokan vannak azok, akik ma is szívesen olvassák a regényeit, amelyekben többnyire a szocialista embertípus alakját rajzolta meg. A Kinek a sorsa? is egy ezek sorában; egy harminc és negyven év közötti férfi életpályáját rajzolja meg, egy olyan tanulni vágyó ifjúét, akinek a „felszabadulás” utáni években, 1945 után nyílott alkalma arra, hogy pallérozza elméjét. A tízéves parasztgyereket, Bojtár Istvánt 1942-ben szülei beíratják a városi, papi gimnáziumba, remélve, hogy a fiuk többre viszi majd, mint ők és „nadrágos” ember lesz belőle, akinek nem kell egy életen át küszködve, kemény munkával, verejtékkel megkeresni a kenyerét. István szivacsként és élvezettel szívja magába a tananyagot, miközben az élettel és a társadalommal ismerkedik. Amikor egyetemre megy, a népi kollégium közösségében formálódna benne a felelős világlátás és a kockázatok vállalásának magatartástörvényei. Az ötvenes években arra a kérdésre keresi a feleletet, hogy kinek a sorsa fontosabb, az egyéné vagy a közösségé, ahonnan az egyén ered. A fiatal Bojtár István mérnökként tér haza a Szovjetunióban elvégzett egyetemi tanulmányai után és ekkor csöppen bele 1956 viharos eseményeibe, az október 23-i forradalomba. Az író főhőse sorsán keresztül érzékelteti a napi politika eseményeit, a társadalmi változásokat, az eredményeket és buktatókat. Bojtár István meggyőződéses kommunista, és a rendszerbe vetett hite némi kétkedés és gyötrődés után sem törik meg, mert mindvégig szilárdan vallja a kommunizmus létjogosultságát. Ez a tartás ad neki erőt ahhoz, hogy alkotó kedvvel vesse bele magát munkájába és egy hozzá méltó lány szerelméért is megküzdjön... A regény 1964-ben és 1966-ban a Kossuth Kiadó, 1980-ban a Madách Kiadó és a Szépirodalmi Könyvkiadó gondozásában jelent meg. A történetet kevéssé irodalmi értéke okán, inkább a hatvanas évek Magyarországának uralkodó korszelleme miatt érdemes megismerni. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"