Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
21%
Teljes leírás
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hivatalos címerének közepébe bekúszó mikrofon látható a vörösben pompázó könyvborítón, szimbolizálva a magyarázó alcímet: Disszidensek beszélnek életükről a világ legzártabb országában. A riporter, aki egyébként nem is tekinti kommunistának az országot, hanem inkább monarchiának, Daniel Tudor, a The Economist újságírója. Aki az észak-koreai propagandáról és ideológiai oktatásról hall, netán mosolyra vagy hahotára ingerlő képeket lát, alighanem kicsit aggódik az emberek miatt, de a szerző szerint nem kellene. Ugyanis egyre több és több észak-koreai jön rá, hogy nem egy normális országban él. Az egyik alapkérdés: vajon az észak-koreaiak tényleg elhiszik a propagandát? A rövid válasz leegyszerűsítve: egyesek igen, mások nem. Az arány azonban megdöbbentő, ami a nyilatkozó hét, többnyire fiatal migráns válaszaiból kiderül, akik között akad volt párthű katona, elektromérnök, egyetemista és újságíró. Az emberek ugyanis ott sem hülyék, legalább 70–80%-uk tudja, hogy kamu az, ami a hazai médiából feléjük áramlik.
Tudor, Daniel (1982-)

Kérdezz meg egy észak-koreait!

Borító ár
3 500 Ft
Aktuális online ár
2 765 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Tudor, Daniel (1982-)
ISBN
9789633048689
Egyéb szerzőség
Rusznyák Csaba (ford.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2020
Méret
280 o.
Kiadó
HVG Kv.
Cikkszám
3001048098
Alcím
disszidensek beszélnek életükről a világ legzártabb országában

Darabszám
Teljes leírás
A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság hivatalos címerének közepébe bekúszó mikrofon látható a vörösben pompázó könyvborítón, szimbolizálva a magyarázó alcímet: Disszidensek beszélnek életükről a világ legzártabb országában. A riporter, aki egyébként nem is tekinti kommunistának az országot, hanem inkább monarchiának, Daniel Tudor, a The Economist újságírója. Aki az észak-koreai propagandáról és ideológiai oktatásról hall, netán mosolyra vagy hahotára ingerlő képeket lát, alighanem kicsit aggódik az emberek miatt, de a szerző szerint nem kellene. Ugyanis egyre több és több észak-koreai jön rá, hogy nem egy normális országban él. Az egyik alapkérdés: vajon az észak-koreaiak tényleg elhiszik a propagandát? A rövid válasz leegyszerűsítve: egyesek igen, mások nem. Az arány azonban megdöbbentő, ami a nyilatkozó hét, többnyire fiatal migráns válaszaiból kiderül, akik között akad volt párthű katona, elektromérnök, egyetemista és újságíró. Az emberek ugyanis ott sem hülyék, legalább 70–80%-uk tudja, hogy kamu az, ami a hazai médiából feléjük áramlik.