Az interdiszciplináris tudomány jelentős képviselője, Horst Bredekamp – a Humboldt Egyetem professzora, az úgynevezett Warnke-iskola meghatározó tagja – 2007-ben, Frankfurtban tartott Adorno-előadásaira épülő kötetében a művészettörténet-elmélet és nyelvértelmezés olyan áthatását mutatja meg, amellyel minden előzetes osztályozás nélkül a kép(ek) eltérő-variábilis kifejezőerejét vizsgálja. Tulajdonképpen Heinrich Wölfflin száz éve, 1915-ben megjelent nagyhatású könyve, a Művészettörténeti alapfogalmak (200026122) ellenében határozza meg művészetfilozófiai, esztétikai teóriáját, bár a neves svájci művészettörténész leíró elemzés módszertana azóta is érvényes és széles körben alkalmazott metódus. De míg ez utóbbit a „látás történeteként” foghatjuk fel, addig Bredekamp jelen művében a műalkotások „emberi érzékelésre, gondolkodásra és cselekvésre gyakorolt hatását” vizsgálja. A „képaktus” reflexiói nem pusztán azt kutatják, ami látható, hanem azt is, ami a stilisztika alapvető iránymutatásai és elvárásai szerint eddig nem tárult fel. A vizsgálat fókuszába az a folyamat kerül, amelynek során a befogadói én és a vele szemközt álló, alakított világ közötti kölcsönviszony háromféleképpen manifesztálódik: sematikusan ‒ gesztusok, pózok, képi formák utánzása révén, szubsztitutívan ‒ azaz kép és test felcseréléseként, és intrizikusan ‒ a „forma általi formálódásként”, vagyis az alak mintaként kifejtett hatásában. A szerző e három képaktus alapján tárgyalja a különböző korok képalkotását és egyben a hatáskiváltás módozatait. Az első marokkövektől a mai transzgenikus biomunkákig ívelő elemzésekben kiterjesztett képfogalmat használ, a mesterségesen létrehozott tárgyak tág körével foglalkozik, hogy megértesse és egyetemessé tegye a képi aktus működését. Az átfogó igényű összegző mű annak feltárása, hogy az egymással érintkező és/vagy egymásra felelő képtechnikák milyen eszközöket használnak ahhoz, hogy az ember számára valamit közöljenek. Az elsősorban szakkönyvtárak polcaira ajánlható kötetet terjedelmes (mintegy harminc oldalas) végjegyzetapparátus, képjegyzék és ötven oldalas irodalomjegyzék egészíti ki. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"