Viszonylag ritka az olyan helytörténeti kiadvány, amely egyetlen településnek a nemzet hadtörténetében játszott egész szerepét tekinti át a kezdetektől a jelenkorig. Kenyeres Dénes nyugalmazott katonatiszt, hadtörténeti szakíró pedig éppen erre vállalkozott: teljes kronológiájú tablóképet ad Kecskemétnek a magyar honvédelemben betöltött funkciójáról. A kötet első fejezete még a legendák világába, a honfoglalás korába utal vissza; a hagyomány szerint e térség az Ond fia nemzetségének szállásterülete volt, viszont az már tudható, hogy a 12-13. században a Bor-Kalán nemzetség birtokolta. A szerző a helyismeret mellett koronként rendre kitér a hadtörténet nemzeti szintű kérdéseire is, így például arra, hogy a korai középkorban a magyarság áttért a portyázó könnyűlovas harcmodorról a lovagi hadviselésre. A tatár pusztítás, a török hódoltság, a 17. század végi felszabadító harcok, a Rákóczi-szabadságharc hadtörténetének áttekintésekor a szerző már fölhasználhatta az írott forrásokat, a szakirodalom megállapításait. És ugyancsak biztos forrásbázis birtokában szól arról, hogy Kecskeméten 1745-től volt jelen állandó helyőrség, és ettől az időponttól kezdve a szerző lényegében a városban állomásozó csapatok történetét dolgozza föl, kitérve olyan „mellékes körülményekre” is, mint például a tisztek városban történő elhelyezése vagy a katonazenekarok működése. A helyőrség reformkori, majd 1848/49-es időszakának részletező bemutatása után szól a 19-20. század fordulóján létrejött Magyar Királyi Honvédség megszervezéséről, a kecskeméti kaszárnyaépítésekről, a technikai-fegyverzeti fejlesztésekről stb. Sorra veszi a városban állomásozó (többnyire huszár) alakulatok históriáját, szerepüket az I. világháború harcaiban, majd az 1919-es forradalmak időszakát, illetve a két világháború közötti kort és a II. világháború krónikáját. Megjegyzi, hogy az 1950-es évek elején Kecskemét volt Magyarország legnagyobb katonavárosa, ekkortól működik itt a magyar légierő vadászalakulata, amely szálon Kenyeres Dénes napjainkig jut el hadtörténeti krónikájában. Az adattárakat tartalmazó mellékletekkel és a felhasznált irodalom jegyzékével záródó, igen értékes (bár nem igazán jó minőségű) képanyagot tartalmazó, igen részletes előadásmódú, faktogtráf szemléletű munka egyrészt a magyar hadtörténeti irodalom, másrészt Kecskemét helyismereti irodalmának értékes darabja. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"