Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
A történész szerző a magyar társadalomtörténet egyik izgalmas szeletét, a sok szempontból a tudatos vagy tudattalan félreértések fényében látott és értelmezett kaszinók világát tárja a történészek, valamint a történelem iránt érdeklődő olvasók elé. Eőry Gabriella monográfiája leszámol azzal a nézettel, miszerint a kaszinókba a társadalmi elit tagjai csak mulatni: kártyázni és szivarozni jártak. A könyvből egy jóval komplexebb, felfedezésre és megismerésre érdemes kép rajzolódik ki. A szerző monográfiája a tárgyalt időszakban (1827–1945), országos léptékben vizsgálja a kaszinómozgalom alakulását, az egyes egyesületek sajátosságait, a két világháború között pedig a budapesti kaszinókra helyezi a fókuszt. A kaszinók nem csupán a szórakozás színhelyei voltak; a Széchenyi által felvázolt kép, melyet a legtöbb intézmény végig követett, egy olyan társas helyet vázolt fel, ahol a politikai gondolatok és viták helyet kaphatnak, a szórakozásra, ismerkedésre is van lehetőség, miközben a kulturális programok, az önfejlesztés is részét képezte e játéktérnek, nem is beszélve arról, hogy a kaszinók a legtöbb esteben tagjaikat segélyekkel támogatták, ha rászorultak, orvosi és jogi segítséget nyújtottak nekik.
Eőry Gabriella (1974-)

Kaszinók Magyarországon - Különös tekintettel a két világháború közötti budapesti kaszinókra

Borító ár
4 950 Ft
Aktuális online ár
3 713 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Eőry Gabriella (1974-)
ISBN
9786156604309
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2024
Méret
295 o.
Kiadó
Kronosz
Cikkszám
3001087305
Alcím
különös tekintettel a két világháború közötti budapesti kaszinókra

Darabszám
Teljes leírás
A történész szerző a magyar társadalomtörténet egyik izgalmas szeletét, a sok szempontból a tudatos vagy tudattalan félreértések fényében látott és értelmezett kaszinók világát tárja a történészek, valamint a történelem iránt érdeklődő olvasók elé. Eőry Gabriella monográfiája leszámol azzal a nézettel, miszerint a kaszinókba a társadalmi elit tagjai csak mulatni: kártyázni és szivarozni jártak. A könyvből egy jóval komplexebb, felfedezésre és megismerésre érdemes kép rajzolódik ki. A szerző monográfiája a tárgyalt időszakban (1827–1945), országos léptékben vizsgálja a kaszinómozgalom alakulását, az egyes egyesületek sajátosságait, a két világháború között pedig a budapesti kaszinókra helyezi a fókuszt. A kaszinók nem csupán a szórakozás színhelyei voltak; a Széchenyi által felvázolt kép, melyet a legtöbb intézmény végig követett, egy olyan társas helyet vázolt fel, ahol a politikai gondolatok és viták helyet kaphatnak, a szórakozásra, ismerkedésre is van lehetőség, miközben a kulturális programok, az önfejlesztés is részét képezte e játéktérnek, nem is beszélve arról, hogy a kaszinók a legtöbb esteben tagjaikat segélyekkel támogatták, ha rászorultak, orvosi és jogi segítséget nyújtottak nekik.