Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
A magyar pedagógiatörténet egyik legnagyobb hatású alakjának számos neveléstudományi írása jelent meg, de pedagógiai munkássága mellett a szépprózát is művelte, ám elbeszéléseinek, karcolatainak, tárcáinak, jegyzeteinek mindenkor hangsúlyos pedagógiai mondandója volt. A kötet első fejezetét alkotó írásai az 1922 és 1932 között Az Erő című diáklapban publikált rövidprózái. Olyan szerzők mellett szerepelt a lap hasábjain, mint Áprily Lajos, Erdélyi József, Földessy Gyula, Németh László, Reményik Sándor, Molter Károly vagy Vajthó László. Ezek az írások a diákélet vidám epizódjait jelenítik meg, többnyire példázatos módon, nevelő célzattal, olykor parabolikusan, máskor ízes diákhumorral fűszerezve. Például A régészet diadala arról szól, hogy késői korok archeológusai milyen falfeliratokra bukkannak egy, az 1920-as években működött iskola mosdójában, vagy éppen milyen kultikus szerepe volt az ősi diákéletben a szemetes ládának, és ki lehetett az a gyönge memóriájú és alacsony érzelmi színvonalú lény, akit az ősi korokban „tanárnak” neveztek. Ugyancsak Az Erőben jelent meg Az ember tragédiájának Karácsonytól való apokrif átirata, Ádám, mint gimnazista címmel, ahol a tanulni vágyó Ádámot Lucifer csábítja a rosszra. Remek diákanekdoták sorozatát adja Az Atya I-II. című – ma úgy mondanák – „sztori gyűjteményeiben”; a Vicc-akadémia pedig a kadétiskolások (a cögerek) mulatságos történeteiből ad közre egy sorozatot. A kötet második egysége a Leckék a leckéről (1931) voltaképp tanácsadó könyvecske volt azoknak a 10-11 éves diákoknak, akik a gimnázium első osztályába készültek. A kis könyv 12 fejezete az önálló tanulásra tanít meg: hogyan kell helyesen beosztani az időt és a tananyagot, hogyan kell megbirkózni egy látszólag megoldhatatlan számtanpéldával, miként lehet elsajátítani hazánk hegy- és vízrajzát, miként ismerheti föl az aszfalton fölnőtt pesti gyerek a haszonnövényeket, miért nehéz megtanulni latinul, és miért nem szokás megbukni hittanból. A harmadik rész, a Holdbéli diákélet (1948) voltaképp fantasztikus regény formájában írja le, miként lesz egy gyermekből a másik embert fölfedezni és megérteni képes fiatal. Egy 14 éves, mindenben és mindenkiben csalódott diák elutazik a Holdra, hogy megfigyelje, ott milyen az élet. Rá kell jönnie, ott sem könnyű a serdülők dolga, visszatér hát a Földre. A társas lélektan tudósa ilyen módon vezeti rá a kamaszt, hogy bizony a felnőttek nem hibátlanok és nem mindentudóak, ugyanakkor sokszor alakoskodnak és nagyképűsködnek. Karácsony Sándor fölhívja a figyelmet a barátság fontosságára, hiszen egy serdülő számára létfontosságú a szövetségesek keresése, de ez sokszor érzelmi zűrzavarral, melléfogásokkal jár. A kiadvány a magyar pedagógiai indítékú széppróza klasszikus alkotásait adja közre. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"
Karácsony Sándor (1891-1952)

Karácsony Sándor: Válogatott elbeszélések

Borító ár
2 900 Ft
Aktuális online ár
2 175 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Karácsony Sándor (1891-1952)
ISBN
9786155479304
Egyéb szerzőség
Heltai Miklós (sajtó alá rend.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
cop. 2016
Méret
24 cm
Kiadó
Széphalom Kvműhely
Cikkszám
3001023250

Darabszám
Teljes leírás
A magyar pedagógiatörténet egyik legnagyobb hatású alakjának számos neveléstudományi írása jelent meg, de pedagógiai munkássága mellett a szépprózát is művelte, ám elbeszéléseinek, karcolatainak, tárcáinak, jegyzeteinek mindenkor hangsúlyos pedagógiai mondandója volt. A kötet első fejezetét alkotó írásai az 1922 és 1932 között Az Erő című diáklapban publikált rövidprózái. Olyan szerzők mellett szerepelt a lap hasábjain, mint Áprily Lajos, Erdélyi József, Földessy Gyula, Németh László, Reményik Sándor, Molter Károly vagy Vajthó László. Ezek az írások a diákélet vidám epizódjait jelenítik meg, többnyire példázatos módon, nevelő célzattal, olykor parabolikusan, máskor ízes diákhumorral fűszerezve. Például A régészet diadala arról szól, hogy késői korok archeológusai milyen falfeliratokra bukkannak egy, az 1920-as években működött iskola mosdójában, vagy éppen milyen kultikus szerepe volt az ősi diákéletben a szemetes ládának, és ki lehetett az a gyönge memóriájú és alacsony érzelmi színvonalú lény, akit az ősi korokban „tanárnak” neveztek. Ugyancsak Az Erőben jelent meg Az ember tragédiájának Karácsonytól való apokrif átirata, Ádám, mint gimnazista címmel, ahol a tanulni vágyó Ádámot Lucifer csábítja a rosszra. Remek diákanekdoták sorozatát adja Az Atya I-II. című – ma úgy mondanák – „sztori gyűjteményeiben”; a Vicc-akadémia pedig a kadétiskolások (a cögerek) mulatságos történeteiből ad közre egy sorozatot. A kötet második egysége a Leckék a leckéről (1931) voltaképp tanácsadó könyvecske volt azoknak a 10-11 éves diákoknak, akik a gimnázium első osztályába készültek. A kis könyv 12 fejezete az önálló tanulásra tanít meg: hogyan kell helyesen beosztani az időt és a tananyagot, hogyan kell megbirkózni egy látszólag megoldhatatlan számtanpéldával, miként lehet elsajátítani hazánk hegy- és vízrajzát, miként ismerheti föl az aszfalton fölnőtt pesti gyerek a haszonnövényeket, miért nehéz megtanulni latinul, és miért nem szokás megbukni hittanból. A harmadik rész, a Holdbéli diákélet (1948) voltaképp fantasztikus regény formájában írja le, miként lesz egy gyermekből a másik embert fölfedezni és megérteni képes fiatal. Egy 14 éves, mindenben és mindenkiben csalódott diák elutazik a Holdra, hogy megfigyelje, ott milyen az élet. Rá kell jönnie, ott sem könnyű a serdülők dolga, visszatér hát a Földre. A társas lélektan tudósa ilyen módon vezeti rá a kamaszt, hogy bizony a felnőttek nem hibátlanok és nem mindentudóak, ugyanakkor sokszor alakoskodnak és nagyképűsködnek. Karácsony Sándor fölhívja a figyelmet a barátság fontosságára, hiszen egy serdülő számára létfontosságú a szövetségesek keresése, de ez sokszor érzelmi zűrzavarral, melléfogásokkal jár. A kiadvány a magyar pedagógiai indítékú széppróza klasszikus alkotásait adja közre. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"