Az állatszeretetéről ismert természetbúvár, Kovács Zsolt "azok közé a »régi vágású« tudósok közé tartozik, akik még egy ezerszer látott állatra is úgy tudnak rácsodálkozni, mintha először látnák, de a legvalószínűtlenebb lény felbukkanása sem tudja őket zavarba hozni" - írja a szerzőről az igényes kiállítású kötet előszavában Szemadám György, az ismert festőművész, aki majdnem tíz éven át volt a Fővárosi Állat- és Növénykert nagyragadozóinak ápolója, majd főápolója. Nos mindegyik állatcsoportra van példa, elég csak átlapozni a színes fotókkal és archív felvételekkel, metszetekkel bőségesen illusztrált fejezeteket és rápillantani például a csupaszpofájú tamarinra, az ecsetfarkú patkánykengurura vagy a négyujjú erszényesnyestre. A kötet szellemes szójátékból képzett címe (KalandoZOO - kölcsönvéve a Duna Televízió sorozat- és műsorcímét) már sejteti, hogy Kovács Zsolt állatkertjeink történetét dolgozta fel, méghozzá nagy alapossággal, tárgyilagosan. Hasonló munkája volt a Corvina Országjáró séták sorozatának Állatkertek Magyarországon (200709093) kötete vagy az Ismerjük fel az állatkerti emlősöket! (200616177). Ezúttal a középkori királyi vadaskertektől (1238 - Zsédenypuszta/Vas megye; Nagy Lajos és Mátyás király pesti, budai/nyéki és visegrád-solymári "állatsereglete) az egzotikus állatokat felvonultató vásári mutatványosokon és vándormenazsériákon át az 1866-ban megnyílt pesti állatkert, majd az első vidéki állatbemutatók kialakulásáig ad átfogó történeti visszatekintést. A válogatott irodalomjegyzékkel lezárt munkában helyet kapott még Veszprém, Debrecen, Pécs, Győr (Xantus János), Kecskemét, Nyíregyháza, Miskolc, Jászberény állatparkja, illetve Budakeszi, Hortobágy és Szeged vadasparkja, de a nevezetes Veresegyházi Medveotthon, a Nagy Endre-féle balatonedericsi Afrika Múzeum és Állatkert vagy a Farkasdi Károly 2000-ben alapította budatétényi Tropicarium-Óceanárium is. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"