Joó Tibor - Esszémonográfia egy befejezetlen életműről

A két világháború közötti magyar tudományos élet egyik meghatározó személyisége volt a mára csaknem elfeledett Joó Tibor (1901-1945) történetfilozófus, a szellemtörténeti iskola jeles alakja. A könyvtárosként, történészként, közíróként is jelentős, kétszeres Baumgarten-díjas tudóst elsősorban a magyar nemzeteszme, a történetfilozófia, a historiográfia érdekelte, miközben bibliográfusként is maradandót alkotott. E kötet szerzőjét épp ezért az a kérdés foglalkoztatta, hogy a maga korában elismert tudóst miért felejtették el a halála után - esszémonográfiája megírásával épp a feledéssel vette föl a harcot.