Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
20%
Teljes leírás
Kondorosi Ferenc egyetemi tanár, közíró harmadik publicisztikai kötetében – A barikád két oldala (2006), Teleobjektív (2009) – után a jog és a vallás aktuális kérdéseiről osztja meg olvasóival gondolatait. Az írások széles tematikát ölelnek fel. Bemutatják az alkotmányozási folyamat állomásait, és miközben amellett érvelnek, hogy az Alaptörvénynek nincs színe, „megvédik” a történeti alkotmányt és cáfolják, hogy az Alkotmánybíróság valaha is a „láthatatlan alkotmány” alapján hozta volna döntéseit. A szerző szerint az emberi jogok védelmének ügye napjainkra lassuló pályára került. Ezt a tételt igazolják többek között a vallási öltözetek viselésének vagy a vallási jelképek elhelyezésének korlátozásai is. A kötetben egymás után sorjáznak a kérdések: Elképzelhetô-e békés egymás mellett élés a nagy egyházak között? Csillapítható-e a nacionalizmus, a rasszizmus és a vallási fanatizmus? Érvényesülnek-e majd a jövôben az emberi jogok? Egymásra talál-e erkölcs, érték és jog? Lesz-e mindehhez kellő politikai akarat? Van-e a válságnak joga, vagy egyszerűen „csak” a jog van válságban? Egyáltalán: alkalmas-e a jog választ adni a kihívásokra? Súlyos dilemmák, amelyek sürgős és felelősségteljes válaszra várnak.
Kondorosi Ferenc

Jog és kereszt

Borító ár
1 980 Ft
Aktuális online ár
1 584 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Kondorosi Ferenc
ISBN
9789639988811, 9789630882965
Nyelv
magyar
Kiadás pontos dátuma
2014.11.18
Kiadó
Bíbor kiadó
Cikkszám
3001090403

Darabszám
Teljes leírás
Kondorosi Ferenc egyetemi tanár, közíró harmadik publicisztikai kötetében – A barikád két oldala (2006), Teleobjektív (2009) – után a jog és a vallás aktuális kérdéseiről osztja meg olvasóival gondolatait. Az írások széles tematikát ölelnek fel. Bemutatják az alkotmányozási folyamat állomásait, és miközben amellett érvelnek, hogy az Alaptörvénynek nincs színe, „megvédik” a történeti alkotmányt és cáfolják, hogy az Alkotmánybíróság valaha is a „láthatatlan alkotmány” alapján hozta volna döntéseit. A szerző szerint az emberi jogok védelmének ügye napjainkra lassuló pályára került. Ezt a tételt igazolják többek között a vallási öltözetek viselésének vagy a vallási jelképek elhelyezésének korlátozásai is. A kötetben egymás után sorjáznak a kérdések: Elképzelhetô-e békés egymás mellett élés a nagy egyházak között? Csillapítható-e a nacionalizmus, a rasszizmus és a vallási fanatizmus? Érvényesülnek-e majd a jövôben az emberi jogok? Egymásra talál-e erkölcs, érték és jog? Lesz-e mindehhez kellő politikai akarat? Van-e a válságnak joga, vagy egyszerűen „csak” a jog van válságban? Egyáltalán: alkalmas-e a jog választ adni a kihívásokra? Súlyos dilemmák, amelyek sürgős és felelősségteljes válaszra várnak.