Ki lehet a kötet címéül megjelölt J. K.? Lehet, hogy ez a szimbolikus alak, maga az író, vagy éppen az olvasó, vagy egy olyan általánosságban megfogalmazott „Ember”, akinek személyiségjegyei föllelhetők mindenkiben, és aki a létezés mibenlétének fölkutatására indul? Amolyan újkori Szindbád, aki folyamatosan összemossa a való világ és a képzelet mozaikjait? Ebben a magát is meghatározni „képtelen” kettősségben tévelyeg J. K. , aki az illúziók és látszatok világában az önkeresés rítusára fűzi föl álmait. Ennek megfeleltetve a szerző J.K. életének valamennyi mozzanatát, a guminőhöz való „kapcsolatát”, a punck-rock dalban megnyilatkozó világlátását, vagy a pszichológia és J. K. viszonyát megannyi megválaszolatlan kérdés formájában láttatja olvasóival. Ebben a belső utazásban keresi magát a főhős, helyét a széteső világrendben, miközben a látszat valóság nyomasztó érzése miatt „szárnyaszegetten” kérdezi: „Mit keresek én itt?” J. K. képzeletben hol test nélkül ébred, hol arra döbben, hogy álmában embert ölt, máskor egy számos tükörrel ékített szobában keresi valóját, amit a tükör nem mutathat meg, hiszen a lényeg az legbelül rejtőzik…J.K. úgy dönt, nem akar többet álmodni, úgy érzi ha kivonul a világból, kívülállóként, talán súlytalanabbá teheti életét, de arra is hajlik, amint azt a soha meg nem öregedő J.K. autóbuszos utazásban sejteti, hogy megváltóként lépjen az emberek elé…A Blaskó Árpád színes illusztrációival kísért szöveg, azoknak ajánlható, akik képesek a sorok között olvasva a mélyebb, elvont, allúziókkal átszőtt tartalom befogadására. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"