Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
20%
Teljes leírás
Kristó Gyula szerint a középkor embere azért sem nevezte sokáig egységesen a Magyar Királyság központi tájegységét Alföldnek, mivel szűkre szabott tértapasztalata miatt még ez a látszólag egyhangú táj is ezer és egy tájacskára szabdalt változatos világként jelent meg számára – tudhatjuk meg Szilágyi Zsolt monográfiájának bevezetőjéből. A történész szerző, aki maga is alföldi kötődésű, arra vállalkozott, hogy a jelentős és meghatározó magyar tájegység 19. század végi és 20. század eleji történetét merőben új források és módszertani eljárások fényében (újra) megírja. A szerző elöljáróban felteszi a kérdést, hogy valóban olyan elmaradott volt-e a táj, mint azt a korabeli és későbbi történéti munkák sugallják, vajon valóban akkora gazdasági törést okozott a trianoni béke, mint korábban gondolták, s hogy a kortársak, az alföldi gazdák és zsellérek tapasztalata mennyiben adaptálható a veszteségnarratívák uralkodó kurzusához.
Szilágyi Zsolt (1980-)

Ismeretlen Alföld - A táj területi egyenlőtlenségei a 20. század elején

Borító ár
3 900 Ft
Aktuális online ár
3 120 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Szilágyi Zsolt (1980-)
ISBN
9789634163183
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2022
Méret
476 o.
Kiadó
ELKH BTK TTI
Cikkszám
3001074822
Alcím
a táj területi egyenlőtlenségei a 20. század elején
Sorozatcím
Magyar történelmi emlékek. Értekezések ; 2063-3742;A vidék vonzásában ; 2786-1449 ; 3.

Darabszám
Teljes leírás
Kristó Gyula szerint a középkor embere azért sem nevezte sokáig egységesen a Magyar Királyság központi tájegységét Alföldnek, mivel szűkre szabott tértapasztalata miatt még ez a látszólag egyhangú táj is ezer és egy tájacskára szabdalt változatos világként jelent meg számára – tudhatjuk meg Szilágyi Zsolt monográfiájának bevezetőjéből. A történész szerző, aki maga is alföldi kötődésű, arra vállalkozott, hogy a jelentős és meghatározó magyar tájegység 19. század végi és 20. század eleji történetét merőben új források és módszertani eljárások fényében (újra) megírja. A szerző elöljáróban felteszi a kérdést, hogy valóban olyan elmaradott volt-e a táj, mint azt a korabeli és későbbi történéti munkák sugallják, vajon valóban akkora gazdasági törést okozott a trianoni béke, mint korábban gondolták, s hogy a kortársak, az alföldi gazdák és zsellérek tapasztalata mennyiben adaptálható a veszteségnarratívák uralkodó kurzusához.