Egy-egy költőóriás szellemi hatása olykor távlatosan befolyásolja, esetleg meghatározza egész korszakok szellemi életét. Juhász Ferenccel, a honi irodalmi modernség egyik ikonikus képviselőjével is éppen ez a helyzet, annál is inkább, mert egész pályáját, életművét a határhelyzetek alakították: félig magyar, félig sváb származású, indulása a koalíciós évek átmeneti korára esett, lírája pedig népi gyökerekből nőtt ki, de avantgárd, sőt posztmodern irályú lett. Szociológiailag is határhelyzetet testesít meg: a szegénység világából érkezett, emancipációs törekvései a szocializmus hívévé tették, a rendszerváltozás után meg légüres térbe került, miközben pályáját külső és belső válságok jellemezték, olykor ádáz viták kísérték. E határhelyzetekre épülő, ezt az örökséget hátrahagyó életmű dokumentációját nyújtja a Pomogáts Béla szerkesztette kötet. Juhász Ferenc A tékozló ország (1954) című Dózsa-eposzával tette le a névjegyét a magyar irodalom asztalára, e műve történelmi requiem és látomás egyszerre, amely lírai szenvedély formájában öltött alakot. Az eposznak olyan jelentősége volt akkoriban, mint Petőfi, Vörösmarty vagy Ady egy-két korszakos versének. Az esszé-, dokumentum- és tanulmánykötet három nagy fejezetben avat be Juhász Ferenc életrajzába és életművébe. Az Óda a repüléshez című rész pályakezdését és korai líráját mutatja be a költővel készült interjúkkal, olyan dolgozatokkal, amelyek az indulás korának irodalmi kontextusát vázolják föl, így például Nagy Lászlóval való kezdeti rokonságát (Fodor András, Bodnár György, Bori Imre, Czine Mihály, Benjámin László, Bányai János írásai, Csábi Domonkos interjúi). A második rész (A Szent Tűzözön regéi) nagy alkotói korszaka néhány kiemelkedő jelentőségű darabjának elemzését hozza. E fejezetben olyan irodalmárok méltatják egynémely művét – Szarvas-ének (1955), Virágzó világfa (1965), Anyám (1969), A halottak királya (1971), A megváltó aranykard (1973) – mint Czine Mihály, Domokos Mátyás, Lator László, Görömbei András, Bata Imre, Lengyel Balázs, Rónay László és Pomogáts Béla. E fejezet az életmű megértéséhez vezet közel, részint a versmotívumok, részint a formai megoldások tüzetes elemzése útján. A harmadik fejezet (Mit tehet a költő?) a műveket recepciójuk felől, utóéletük szempontjából vizsgáló cikkek, esszék, tanulmányok, kritikák foglalata. Béládi Miklós, Somlyó György, Kenyeres Zoltán, Alföldy Jenő, Keresztury Tibor, Tóbiás Áron, Varga Lajos Márton, Ágh István rögzítik a költővel és műveivel való találkozásaik élményét. Ezek az írások – többségük olvasmányos esszé – egészen széles értelmezési tartományokban vizsgálódnak: a líra hivatásának meghatározásától a hagyományok átértelmezésének feladatán át egy-egy témamotívum analíziséig. A cikkek egy része a kényes kérdéseket, az életművel kapcsolatos vitákat sem megkerülve ad teljességre törekvő magyarázatot az oeuvre természetének kiismeréséhez -- hiszen Juhász Ferenc műve is a teljesség igézetében született. A fényképmelléklettel kiegészített esszé-, tanulmány- és dokumentumkötet – az In memoriam sorozat többi darabjához hasonlóan – széles körű figyelemre érdemes, a kötet oktatási segédanyag is. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"