Az 1810-1830 között játszódó szatirikus regény nemcsak a korabeli angol középosztály felsőbb rétegének, hanem az emberi hiúságnak, önzésnek és féktelen becsvágynak is gyilkos iróniájú kórképe. Kitűnően jellemzett figurái közül két nőalak emelkedik ki: a bonyolult történet kettőjük életútja. Amelia Sedley és Becky Sharp barátnők, együtt hagyják el az elegáns leánynevelő intézetet. Amelia vagyonos londoni kereskedő lánya, a dúsgazdag George Osborne menyasszonya, majd felesége, tiszta lelkű, ám naiv, hiú és butácska. Becky homályos származású, szegény és magányos lány, nevelőnői állása helyett karrierre, gazdagságra vágyik. Foggal-körömmel harcol a felemelkedésért, kitűnő modorával, szellemességével, okosságával, alkalmazkodóképességével minden társaságba behízelgi magát. A Crawley családnál, ahol nevelőnősködik, erőszakos, ambiciózus lényével rövid idő alatt magához ragadja a ház irányítását, és a várható nagy örökség reményében feleségül véteti magát lord Crawley fiával, Rawdonnal. Amelia férje a waterlooi csatában meghal, a magára maradt asszonynak egyetlen vigasza van: gyermeke. Nem veszi észre barátja, a jóindulatú, ám együgyű Dobbin szerelmét, közeledését, Becky közvetítése kell ahhoz, hogy végül feleségül menjen hozzá. Rawdon, aki előtt világossá vált felesége kalandor természete, időközben elhagyja Beckyt. Az asszony Európába utazik, összetalálkozik Amelia bátyjával, Joe Sedleyvel, és feleségül véteti magát vele: így folytatja vagyon és rang utáni hadjáratát, hazugságokkal teli életét. A regény hősei közül Becky figurája marad igazán emlékezetes, mert sorsával, jellemével ő szimbolizálja Thackeray keserű mondanivalóját: a farkasok között mindenkinek farkassá kell válnia, a pénz és hiúság világában csak törtetéssel, hazugsággal és önzéssel lehet érvényesülni. A számtalan alkalommal kiadott klasszikus regény ezúttal nem Vas István modern tolmácsolásában (legutóbb ld. Budapest, Európa, 2010, ill. Budapest, Kossuth, 2006), hanem Salgó Ernő eredetileg a harmincas években megjelent (Budapest, Az Est - Pesti Napló, 1932) magyarításában lát újra napvilágot. Széles körben beszerzendő, klasszikus regény. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"