A trianoni békediktátum századik évfordulója alkalmából jelent meg a Határtalan magyar irodalom első kötete (202108073), és most a folytatása, a 2021 őszén megrendezett virtuális konferencia előadásainak megszerkesztett anyaga. A 15 előadást, illetve tanulmányt a szerkesztő három részre tagolta. Az elsőbe („Amiről tudni kell“) két bevezető dolgozat került: Pomogáts Béla alapvetése a trianoni tragédia korabeli kulturális, irodalmi következményeiről szól, a kárpátaljai Lőrincz P. Gabriella költőnő a diktátum mai szemléletéről, a magyarság múlttudatáról és az elmúlt évtizedek történelem-torzításairól beszél. A legterjedelmesebb második rész („Száz év a világfelfordulás után“) szerzői a békediktátum óta eltelt évszázad magyar irodalmában tallóznak, azt vizsgálva, hogy a nemzet politikai, jogi szétszakítása milyen kultúrnemzeti kohéziót is teremtett, és ez miként mutatkozik meg egy-egy alkotó munkásságában, egy-egy határon túli régió irodalmi életében. A tanulmányok egyik csoportjában Cseke Péter az 1920 -ban kisebbségi sorba került erdélyi magyarság irodalmi, szellemi értékteremtésének eredményeit veszi számba; Csordás László és Dupka György Kárpátalja, Tóth László Felvidék, Dobsai Gabriella Horvátország magyarságának kulturális erőfeszítéseiről számol be. Az előadások másik csoportja egy-egy életmű részletezőbb bemutatását végzi el; így Karády Zsolt Áprily Lajosét, Máté László Dobos Lászlóét, Bertha Zoltán Szőcs Gézáét. Az utolsó rész (Trianoni természet) szerzői a határon túli magyar irodalom kérdéseihez érintőlegesen kapcsolódó témákra tekintenek ki: Árkossy István a képzőművészet, a piktúra látásmódjával és szaknyelvével írja le Trianon térképen megjeleníthető „szabásmintáját“, a vonalakkal ábrázolható történelmi abszurditást; Sárközy Péter római professzor az I. világháború előtti és utáni magyar-olasz kulturális kapcsolatok fontos eseményeit tekinti át, mint -- a háborús szembenállás ellenére is -- egymással rokonszenvező két nemzet viszonyának tényeit. A lábjegyzetekkel kísért tanulmányok, esszék, illetve előadások mozaikos szerkezetű, de áttekintő igényű képet adnak a szétszakított nemzet kuulturális erőfeszítéseiről, szellemi önvédelméről, irodalmának jellegzetes vonásairól.