Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
25%
Teljes leírás
Trianon nem csupán az ezeréves Magyar Királyság végét jelentette, nem csupán a megváltozott határok túloldalán ragadt több millió magyart, elvesztett ipari és természeti kincsek garmadáját, de az építészeti örökség terén is hatalmas érvágásnak bizonyult a béke. A jelen tanulmánykötet szerzői arra vállalkoztak, hogy detektálják a Trianon előtti és utáni hangulatváltásokat a magyar építészettörténeten belül, megvizsgálják, hogy az egyes tájakhoz, épülettípusokhoz kapcsolódó hangulatok és érzések, egyáltalán a hely szelleme, vagyis a genius loci hogyan változott meg. Ehhez az építészeti emlékeket, valamint a tájhoz kapcsolódó attitűdök irodalmi reprezentációit vizsgálják. Megfigyelhető, hogy a korábban kitüntetett helyeknek számító tájak, úgymint a Magas-Tátra fenséges bércei, az Adriai-tenger kikötői vagy Erdély hegyei – e területek elvesztése után – továbbéltek a maradék ország területén, új helyekre „költöztetve” a hozzájuk kapcsolt érzéseket. A tanulmánykötet Kardeván Lapis Gergely és Tamáska Máté bevezető tanulmányával nyit, melyben e jelenséget, a genius loci áthelyeződését nézik meg közelebbről.

Hangsúlyváltások. Genius loci az 1920 előtti és utáni magyar építészetben és irodalomban

Borító ár
5 600 Ft
Aktuális online ár
4 200 Ft
Termék részletes adatai
ISBN
9786156388636
Egyéb szerzőség
Kardeván Lapis Gergely (1980-) (szerk.);Tamáska Máté (1976-) (szerk.)
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2024
Méret
288 o.
Kiadó
Martin Opitz K.
Cikkszám
3001087388
Alcím
genius loci az 1920 előtti és utáni magyar építészetben és irodalomban
Sorozatcím
Térformák - társadalomformák ; 2560-0265 ; 12.

Darabszám
Teljes leírás
Trianon nem csupán az ezeréves Magyar Királyság végét jelentette, nem csupán a megváltozott határok túloldalán ragadt több millió magyart, elvesztett ipari és természeti kincsek garmadáját, de az építészeti örökség terén is hatalmas érvágásnak bizonyult a béke. A jelen tanulmánykötet szerzői arra vállalkoztak, hogy detektálják a Trianon előtti és utáni hangulatváltásokat a magyar építészettörténeten belül, megvizsgálják, hogy az egyes tájakhoz, épülettípusokhoz kapcsolódó hangulatok és érzések, egyáltalán a hely szelleme, vagyis a genius loci hogyan változott meg. Ehhez az építészeti emlékeket, valamint a tájhoz kapcsolódó attitűdök irodalmi reprezentációit vizsgálják. Megfigyelhető, hogy a korábban kitüntetett helyeknek számító tájak, úgymint a Magas-Tátra fenséges bércei, az Adriai-tenger kikötői vagy Erdély hegyei – e területek elvesztése után – továbbéltek a maradék ország területén, új helyekre „költöztetve” a hozzájuk kapcsolt érzéseket. A tanulmánykötet Kardeván Lapis Gergely és Tamáska Máté bevezető tanulmányával nyit, melyben e jelenséget, a genius loci áthelyeződését nézik meg közelebbről.