Teljes leírás
Az erdélyi születésű, ma legfőképp ifjúsági regényeiről (Kököjszi és Bobojsza, legutóbb: 202218182; Gilikoti, legutóbb: 202126368; Csilicsala bácsi, legutóbb: 201122348) ismert Török Sándor három betiltott, elfeledett írását fedezheti fel az olvasó a Jaffa Kiadó jóvoltából, Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész és Fejér Tamara szerkesztésében. A címet adó Halk magyar szavak a Magyar fiúk oláh mundérban című riportregényben hangzanak el, a román hadseregben uralkodó viszonyokra jellemző, abszurd jelenetben. A mesélő, soldat Török Alexandru jóakaró katonatársa, Csorvássy Géza segítségével a konyhára kerül szolgálatba, ahol egy besúgó, bizonyos Dutka – se magyar, se román – azt játszva, hogy nem tud magyarul, kihallgathatja, mit mondanak egymás közt a főparancsnokról, Irimia Constantin hadnagyról, aki mérhetetlen ostobaságában és gőgjében egy megtestesült Napóleon-paródia. Természetesen a két magyar fiú csendesen és áhítattal dicséri a domnu comandantét. A Magyarországra a 20-as évek közepén áttelepült író ebben az írásában finom humorral, olvasmányosan számol be a román királyi hadseregben közlegényként szerzett, még élénk élményeiről, a sereg embertelen működéséről. A regény 1928-ban jelent meg először a Magyarság című politikai napilapban, folytatásokban, de 1945-ben tiltólistára került („fasiszta szellemű és szovjetellenes sajtótermék” kategória), és ma már csak árveréseken bukkan föl olykor-olykor. A kötet végén a kiadásokról szóló részben olvasható Ion Florea újságíró (a Bukaresti séták írója) Levél a szerzőhöz című, baráti írása a műről: „…Mert nehéz is egy nyugati kultúrországban… elhinni erről a balkáni korrupt rendszerről, ennek csontig fertőzött intellektueljeiről és szadista kiskirályairól mindazt, aminek csak kis részét tartalmazza ez a könyv”. A Virradatvárók és az Egy eszelős fickó s ami körülötte akad című kisregényekben Török az erdélyi magyarok és románok hétköznapjairól, választásaikról vagy éppen a választás lehetetlenségéről mesél olyan időkben, amikor a valóságot és az igazságot könnyedén felülírja egy groteszk fikciókból összefésült történet, ha az aktuális hatalom kiszolgálói úgy kívánják. Az utóbbi, 1929-ben kiadott mű példányai mára már nagyon ritkák, közgyűjteményekben sem könnyű rájuk bukkanni. Az 1928-as Virradatvárók szintén feledésbe merült. A kötetet László Ferenc kritikus, ismeretterjesztő író értő előszava vezeti be és Főcze János történész tanulmánya zárja, amely bemutatja, hogyan szerveződött az első világháború utáni Román Királyság, hogyan strukturálták át az erdélyi magyar társadalmat az ezzel járó változások, és hogy mit jelenthetett, milyen kihívásokkal járt az erdélyi magyarok számára, hogy egy új államban kellett folytatni életüket. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"