Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
23%
Teljes leírás
Az italianista szerző földolgozott témáiban, korszakaiban ugyancsak eltérő hat tanulmányát három fejezetbe sorolta. Hiszen a 13-14. század fordulóján élt Dante munkássága nem kapcsolódik második témájához, a humanizmus kori magyar-itáliai kapcsolatokhoz, és csak áttételesen a harmadik témakörhöz, Babits Isteni színjáték-fordításához. Ami mégis összeköti a dolgozatokat, az főleg egységes módszertanuk: valamennyi filológiai nézőpontú, textológiai módszerű, szövegelemzésen alapuló értekezés. Az első rész (Dante szövegeinek hagyománya) két tanulmánya a nagy itáliai író szövegkorpuszának – négy befejezett és néhány befejezetlen vagy neki tulajdonított művének – kiadástörténetét tekinti át, illetve Boccaccio ismert, 1337-ben kiadott Dante-tanulmányát elemzi, egyben utal arra, hogy a Dekameron írója milyen motívumokat, példákat és figurákat vett át az Isteni színjátékból. A második fejezetbe kerültek a humanizmus kori magyar-itáliai kapcsolatok két epizódját földolgozó tanulmányok. Az első a 15. századi író, Vespasiano da Bisticci II. Alfonz calabriai herceghez 1467 szeptemberében írt levelét mutatja be. A missilis szerzője elbeszéli, hogy Polycarpius (Kosztolányi) Györggyel találkozva értesült arról, hogy a magyar főurak föllázadtak Mátyás király ellen, csupán két főpap, Vitéz János és Janus Pannonius maradt meg az uralkodó hűségében. A szerző a tanulmány függelékeként közli da Bisticci levelének teljes szövegét, olaszul is, magyarul is. A másik kapcsolattörténeti dolgozatban a szerző megkísérli az első, 1480-ban, Veronában nyomtatott, magyarországi használatra készült misekönyv megrendelőjének személyét kideríteni. Mátyus Norbert a fönnmaradt példányok és változatok ismeretében úgy véli, hogy a mű megrendelője az ekkoriban Páduában tanuló Sánkfalvi Antal váci kanonok volt. A harmadik fejezetben (Babits és az Isteni színjáték) a szerző a világhírű mű magyar átültetésének filológiai részleteit tárja föl, részint Babits szövegforrásait, részint a fordítás szövegkritikai problémáit tanulmányozva. Vagyis a szerző azt kérdi: vajon melyik ismert szövegváltozat alapján dolgozott Babits, majd szempontokat ad a fordítás kritikai kiadásának előkészítéséhez. Mátyus Norbert, noha rendre aprólékos szövegelemzéseket végez, filológiai fejtegetéseket közöl, tanulmányait tudománynépszerűsítő stílusban fogalmazza meg, következtetéseit és megállapításait rendre összegzi, így munkája az italianistákon kívül azokhoz is szól, akik komolyan érdeklődnek a magyar-olasz kulturális kapcsolatok története iránt. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"
Mátyus Norbert (1972-)

"Gondold tovább ezt a kis kóstolót" - Olasz-magyar filológia

Borító ár
3 000 Ft
Aktuális online ár
2 310 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Mátyus Norbert (1972-)
ISBN
9789634560104
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
cop. 2017
Méret
24 cm
Kiadó
Balassi
Cikkszám
3001031798
Alcím
olasz - magyar filológia

Darabszám
Teljes leírás
Az italianista szerző földolgozott témáiban, korszakaiban ugyancsak eltérő hat tanulmányát három fejezetbe sorolta. Hiszen a 13-14. század fordulóján élt Dante munkássága nem kapcsolódik második témájához, a humanizmus kori magyar-itáliai kapcsolatokhoz, és csak áttételesen a harmadik témakörhöz, Babits Isteni színjáték-fordításához. Ami mégis összeköti a dolgozatokat, az főleg egységes módszertanuk: valamennyi filológiai nézőpontú, textológiai módszerű, szövegelemzésen alapuló értekezés. Az első rész (Dante szövegeinek hagyománya) két tanulmánya a nagy itáliai író szövegkorpuszának – négy befejezett és néhány befejezetlen vagy neki tulajdonított művének – kiadástörténetét tekinti át, illetve Boccaccio ismert, 1337-ben kiadott Dante-tanulmányát elemzi, egyben utal arra, hogy a Dekameron írója milyen motívumokat, példákat és figurákat vett át az Isteni színjátékból. A második fejezetbe kerültek a humanizmus kori magyar-itáliai kapcsolatok két epizódját földolgozó tanulmányok. Az első a 15. századi író, Vespasiano da Bisticci II. Alfonz calabriai herceghez 1467 szeptemberében írt levelét mutatja be. A missilis szerzője elbeszéli, hogy Polycarpius (Kosztolányi) Györggyel találkozva értesült arról, hogy a magyar főurak föllázadtak Mátyás király ellen, csupán két főpap, Vitéz János és Janus Pannonius maradt meg az uralkodó hűségében. A szerző a tanulmány függelékeként közli da Bisticci levelének teljes szövegét, olaszul is, magyarul is. A másik kapcsolattörténeti dolgozatban a szerző megkísérli az első, 1480-ban, Veronában nyomtatott, magyarországi használatra készült misekönyv megrendelőjének személyét kideríteni. Mátyus Norbert a fönnmaradt példányok és változatok ismeretében úgy véli, hogy a mű megrendelője az ekkoriban Páduában tanuló Sánkfalvi Antal váci kanonok volt. A harmadik fejezetben (Babits és az Isteni színjáték) a szerző a világhírű mű magyar átültetésének filológiai részleteit tárja föl, részint Babits szövegforrásait, részint a fordítás szövegkritikai problémáit tanulmányozva. Vagyis a szerző azt kérdi: vajon melyik ismert szövegváltozat alapján dolgozott Babits, majd szempontokat ad a fordítás kritikai kiadásának előkészítéséhez. Mátyus Norbert, noha rendre aprólékos szövegelemzéseket végez, filológiai fejtegetéseket közöl, tanulmányait tudománynépszerűsítő stílusban fogalmazza meg, következtetéseit és megállapításait rendre összegzi, így munkája az italianistákon kívül azokhoz is szól, akik komolyan érdeklődnek a magyar-olasz kulturális kapcsolatok története iránt. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"