Vikár Béla etnográfusként Magyarországon először gyűjtött fonográffal, műfordítói jelentőségét pedig a finn eposz, a Kalevala átültetése jelzi, és ezekhez hasonlóan fontos lapszerkesztői, literátusi munkássága. A Varga P. Ildikó összeállította, kereken 600 levelet tartalmazó monumentális kötet anyagát a szerkesztők magyarországi és finnországi levéltárakból gyűjtötték össze. A kötetbe kizárólag Vikár Béla által írt levelek kerültek, éspedig keletkezésük sorrendjében; a meghatározhatatlan keltű levelek a kötet utolsó fejezetébe kerültek. Valamennyi sorszámozott levélhez a kötet végén jegyzetek tartoznak, ezekben szerepel az adott levél lelőhelye, esetleges nyomtatott megjelenésének könyvészeti adatai; a Megjegyzés rovatba a levél fizikai jellemzői soroltatnak föl (kézirat, gépirat, boríték, betoldások, kiemelések stb.); a Magyarázatok pedig a címzetteket mutatják be (első előfordulásuk alkalmával), vagy az idegen nyelvű mondatok, szövegek magyar fordítását közlik. A levelek jelentős hányada a finn kulturális élet jeles alakjaihoz íródtak, így tartalmuk a magyar-finn kulturális kapcsolatok történetének eminens forrásai. Az első, 1881-es keltezésű levél Munkácsi Bernátnak, a híres nyelvésznek, turkológusnak, orientalistának szól; az utolsó Vikár halála előtt nem sokkal keletkezett. A címzettek között olyan nevezetes személyek szerepelnek, mint Emil Nestor Setälä, akihez 1889 és 1935 között több mint száz levelet írt. Sok levelet, 52-őt küldött Weöres Gyulának, a helsinki egyetem magyar lektorának, azután Munkácsi Bernátnak 42-őt, Yrjö Wichmann finnugristának 23-at, és számos levelet címzett tudományos társaságoknak, egyesületeknek. A levelek témája – a személyes hangú üzeneteken túl – a finnugrisztika területeihez kapcsolódnak: a Kalevala fordításához, finnországi utazásaihoz, valamint a hazai könyvkiadás kérdéseihez, La Fontaine meséinek átültetéséhezz, szerkesztői munkájához, helsinki, budapesti, kolozsvári egyetemi tanári állásához, kulturális szervező munkájához. A levelek címzettjei és tematikájuk a finnugor jellegének jelentőségét a finn tudományosság már régebben fölismerte, így Viljo Tervonen 1990-ben nyomtatásban kiadta a Vikár-levelek egy részét. E teljesség igényű magyar nyelvű kötet anyaga arra tanulság, hogy a nyelvrokonság alapján egyetlen magyar tudós milyen széles körű kapcsolati hálót épített ki a korabeli finn tudományos és kulturális élet fontos személyiségeivel, ilyen értelemben a 200 oldalnyi jegyzettel kiegészített levélkiadás eminens dokumentációja az 1880-as évektől 1945-ig tartó időszak magyar-finn kulturális kapcsolatainak. "www.kello.hu © minden jog fenntartva"