Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
10%
Teljes leírás
Albert Sándor, a fordítástudomány nemzetközi elismertségű professzora 17 értekezést tartalmazó könyvének (Fordítás – nyelv – filozófia, 2014) folytatásaként adja közre újabban írott, ugyancsak 17 dolgozatának kötetét. Ennek anyaga öt részre tagolódik, ám lényegében az összes tanulmány a nyelv, a fordítás és a nyelvfilozófia összefüggéseit tárgyalja. Az első, legterjedelmesebb egység (Fordítási problémák) a fordító műhelykérdéseibe avat be. Abba a folyamatba, amikor a fordító a szavak átültetésétől eljut a frazémák alkalmazásáig; ezt a „fittyet hány” franciára fordításának példáján mutatja be. Levezetése végén elméleti következtetést von le: nem lehet egységes szabályt megalkotni arról, mi a fordítandó szöveg alapegysége, a szó, a szintagma vagy a szituáció. Mindig a szöveg tartalma és stílusa dönti el, hogy szavakat vagy szövegelemeket kell tolmácsolni. Ehhez a fordítónak az adott nyelv szociokulturális hátterét is alaposan ismernie kell. Egy-egy értekezésben szól a fordításszövegek formális megfeleltetéséről és a szövegek ekvivalenciájáról, ezek nyelvfilozófiai megközelítéséről, az etimológiai tényezők szerepéről, a tautologikus (bőbeszédű) szövegek fordításának problémájáról.
Albert Sándor (1949-)

Filozófia-nyelv-fordítás

Borító ár
3 290 Ft
Aktuális online ár
2 961 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Albert Sándor (1949-)
ISBN
9786156130167
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
2024
Méret
317 o.
Kiadás pontos dátuma
2024.11.18
Kiadó
Áron Kiadó
Cikkszám
3001090393
Alcím
tanulmányok

Darabszám
Teljes leírás
Albert Sándor, a fordítástudomány nemzetközi elismertségű professzora 17 értekezést tartalmazó könyvének (Fordítás – nyelv – filozófia, 2014) folytatásaként adja közre újabban írott, ugyancsak 17 dolgozatának kötetét. Ennek anyaga öt részre tagolódik, ám lényegében az összes tanulmány a nyelv, a fordítás és a nyelvfilozófia összefüggéseit tárgyalja. Az első, legterjedelmesebb egység (Fordítási problémák) a fordító műhelykérdéseibe avat be. Abba a folyamatba, amikor a fordító a szavak átültetésétől eljut a frazémák alkalmazásáig; ezt a „fittyet hány” franciára fordításának példáján mutatja be. Levezetése végén elméleti következtetést von le: nem lehet egységes szabályt megalkotni arról, mi a fordítandó szöveg alapegysége, a szó, a szintagma vagy a szituáció. Mindig a szöveg tartalma és stílusa dönti el, hogy szavakat vagy szövegelemeket kell tolmácsolni. Ehhez a fordítónak az adott nyelv szociokulturális hátterét is alaposan ismernie kell. Egy-egy értekezésben szól a fordításszövegek formális megfeleltetéséről és a szövegek ekvivalenciájáról, ezek nyelvfilozófiai megközelítéséről, az etimológiai tényezők szerepéről, a tautologikus (bőbeszédű) szövegek fordításának problémájáról.