Az immár több mint másfél évtizede Japánban élő és tanító gazdaságtörténész eredeti nézőpontból elemzi és értelmezi a kelet- és közép-európai rendszerváltás folyamatát. Könyve elején leszögezi, hogy nem a politikai rendszerváltozással foglalkozik, hanem az azt kísérő gazdasági és társadalmi átalakulással. Főhősei pedig azok – az elsősorban elméleti – gazdasági szakemberek, akik nyugati szakértőként vagy kelet-európai reformközgazdászként a rendszerváltás gazdaságpolitikájának legfőbb, meggyőződéses neoliberális, ideológusai voltak. Legfőbb tézisük az volt, hogy a politikai demokrácia intézményes megteremtésével és a gazdasági sokkterápiával automatikusan megvalósul a vágyott modernizáció, a szabad és demokratikus piacgazdaság. A szerző azt tárja fel, hogy a gyakorlatban sehol nem létezett, vegytiszta "tudományos kapitalizmust" felépíteni kívánó gazdaságpolitika az adott nemzetközi pénzügyi és világgazdasági viszonyok között miért és hogyan okozott súlyos gazdasági és szociális gondokat a térségben. Világos, a laikus olvasó számára is befogadható okfejtését érdekesen gazdagítják a kelet-ázsiai gazdaságokra kitekintő elemzései, amely szerint Japán, Szingapúr vagy Kína - a szocialista gazdaságok gyakorlatát részben átvéve - a sikeres modernizáció más – a neoliberális ideológiának homlokegyenest ellentmondó - útjait példázzak. A gondolatébresztő, az érdeklődő nagyközönséghez is szóló kiadványt grafikonok és statisztikai táblázatok mellett egy rövid irodalomjegyzék egészíti ki.