Vissza
0 Kosár
Nincs termék a bevásárlókosárban.
Keresés
Filters
Preferenciák
20%
Teljes leírás
Cságoly [ejtsd: cságoli] Ferenc Ybl- és Kossuth-díjas építész, a Műegyetem professzora Építészet és kultúra című, kétkötetes, reprezentatív művének második tagját vehetik kézbe mindazok az érdeklődők, akik nemcsak az építészet korszakos vívmányaira, hanem az egyetemes kultúr- és művelődéstörténeti összefüggésekre is kíváncsiak. Az őskor és az ókor feldolgozása után a könyv továbbra is az egyetem Építészmérnöki Karának mesterkurzusain elhangzott előadások anyagából táplálkozik. Szemléletét, szellemiségét jól megvilágítja pl. a rövid nyitófejezet Szegények és gazdagok címmel. Eszerint az építészet és kultúra kapcsolatának a változó világhoz alkalmazkodó értelmezése a kultúrát alapvetően lelki-morális meghatározottságúnak látja, melynek lényegi eleme a szolidaritás, a segítség. A szerző a „történetek” fonalát valahol az európai korai középkorban veszi fel a Remeték, szerzetesek, kolostorok című fejezettel.
Cságoly Ferenc (1948-)

Építészet és kultúra II.

Borító ár
5 800 Ft
Aktuális online ár
4 640 Ft
Termék részletes adatai
Szerző
Cságoly Ferenc (1948-)
ISBN
9786155445644
Nyelv
magyar
Megjelenés éve
cop. 2019
Méret
280 o. : ill., főként színes ; 25 cm
Kiadó
Terc
Cikkszám
3001043083
Alcím
esszék az építészetről, kultúráról, művészekről és művekről

Darabszám
Teljes leírás
Cságoly [ejtsd: cságoli] Ferenc Ybl- és Kossuth-díjas építész, a Műegyetem professzora Építészet és kultúra című, kétkötetes, reprezentatív művének második tagját vehetik kézbe mindazok az érdeklődők, akik nemcsak az építészet korszakos vívmányaira, hanem az egyetemes kultúr- és művelődéstörténeti összefüggésekre is kíváncsiak. Az őskor és az ókor feldolgozása után a könyv továbbra is az egyetem Építészmérnöki Karának mesterkurzusain elhangzott előadások anyagából táplálkozik. Szemléletét, szellemiségét jól megvilágítja pl. a rövid nyitófejezet Szegények és gazdagok címmel. Eszerint az építészet és kultúra kapcsolatának a változó világhoz alkalmazkodó értelmezése a kultúrát alapvetően lelki-morális meghatározottságúnak látja, melynek lényegi eleme a szolidaritás, a segítség. A szerző a „történetek” fonalát valahol az európai korai középkorban veszi fel a Remeték, szerzetesek, kolostorok című fejezettel.